Budapest 1944/45. évi ostroma a magyar hadtörténet legalaposabban földolgozott témai közé tartozik, ezért a tanulmányokat és forrásokat tartalmazó kötet szerzői és összeállítói nem beszélik el újra a már ismert tényeket, hanem olyan részletekre koncentrálnak, amelyeket eddig kevéssé tárgyaltak a
[>>>]
Budapest 1944/45. évi ostroma a magyar hadtörténet legalaposabban földolgozott témai közé tartozik, ezért a tanulmányokat és forrásokat tartalmazó kötet szerzői és összeállítói nem beszélik el újra a már ismert tényeket, hanem olyan részletekre koncentrálnak, amelyeket eddig kevéssé tárgyaltak a kutatók, vagy amelyeket félreértések, félremagyarázások öveznek. Foglalkoznak azzal az ? ugyancsak viták kereszttüzében álló ? problémával, hogy miként értékeli az utókor az események résztvevőit, miközben a hadtörténészek számára alig jelent valamit a résztvevők utólagos morális minősítése. ***Ám manapság e mellékes kérdések néha fontosabbnak látszanak, mint maguk a történelmi tények. A kötet első felébe (Tanulmányok) kerültek Tulok Péter és Mihályi Balázs tanulmányai, szám szerint hét dolgozat. A szerző elemzik a svéd diplomácia Budapest védelmi harcairól szóló Stockholmba küldött jelentéseit, számos, eddig figyelmen kívül hagyott részletre irányítva a figyelmet. Bemutatják az 1945 márciusában létrehozott, náci és nyilas bűnöket kivizsgáló bizottságok működését ? éspedig az egykori budai, Maros utcai zsidó kórházban elkövetett tömeggyilkosság áldozatainak állított emléktábla 2021. évi leleplezésétől visszatekintve. Két dolgozat foglalkozik a zsidó üldözöttek nyilas uralom alatti és a főváros fölszabadítása utáni sorsával; egy tanulmány témája a szovjet katonák által elkövetett atrocitások civil áldozatai. Egy értekezés pedig a Budapesten szovjet hadifogságba esett és a GULAG-ra elhurcolt mintegy 2700 magyar katona oroszországi levéltárakban őrzött személyi kartonjait mutatja be. A kötet második felébe kerültek a Forrásközlések. Az itt bemutatott és elemzett dokumentumok is a kevéssé ismert mozzanatokra vonatkoznak: az egykori szovjet katonai térképekre írt jegyzetekből, fővárosi templomok historia domusaiból vonnak le következtetéseket a történészek. Fölidézik az 1945 februári német-magyar budai kitörési kísérlet drámai mozzanatait, szinte óráról órára követve az eseményeket. Egy dokumentumösszeállítás a kötet nyitó tanulmányához kapcsolódóan az 1944 októbere és 1945 márciusa között keletkezett svéd diplomáciai jelentések szövegeit közli ? magyarázatokkal és az említett személyek kislexikonával kiegészítve. A kötet hét értekezése és öt forrásközlése Közép-Európa egyik legsúlyosabb városharcának kevéssé föltárt részleteit világítja meg. A jegyzetekkel kísért, térképekkel és archív felvételekkel szemléltetett mű nagyobb történelmi, hadtörténeti gyűjtemények darabja. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]