A filmtörténész, esztéta és prózaíró új regénye a keresés, a párra és önmagára találás regénye, miközben a háttérben megjeleníti a rendszerváltozást megelőző és követő időszakokat, de olyan módon, hogy a szereplők valósággal "ingáznak" a honi, fővárosi magaskultúra és a félvilági szubkultúra   [>>>]

A filmtörténész, esztéta és prózaíró új regénye a keresés, a párra és önmagára találás regénye, miközben a háttérben megjeleníti a rendszerváltozást megelőző és követő időszakokat, de olyan módon, hogy a szereplők valósággal "ingáznak" a honi, fővárosi magaskultúra és a félvilági szubkultúra között. A történetnek két főszereplője és kétféle narrációja van. Az első a drámaíróé, akinek az életét Kelecsényi László hagyományos elbeszélő modorban követi nyomon kisgyermekkorától családi élete fölbomlásáig. A férfi együtt él a nagyravágyó, ám sikertelen amatőr színésznővel, Nellivel, aki egyfolytában keresi a helyét a világban, míg egy nap úgy dönt, Brazíliába utazik, otthagyva a drámaírót és gyermeküket, Kornélt, aki nem soká szintén messzire utazik egy amerikai sportösztöndíj révén. A drámaíró egyedül marad, fiával szoros, ám csupán online kapcsolatban marad. A cselekmény másik szála a húszas évei elején járó Csenge története, az ő monológjai ékelődnek a drámaíró családja történetének epizódjai közé. A fotómodellkedni vágyó, énekléssel is próbálkozó, pornószerepet is vállaló lány is egyfolytában keres: mindenekelőtt a párját, keresi az elsöprő erejű szerelmet, az „igazit Közben mindenféle társaságban és alkalmi kapcsolatban megfordul, ezeknek tartozéka a marihuánás mámorral fűszerezett szex, a félvilág kalandok sora. A lassú, ám sokfelé utaló cselekmény a rendszerváltozás körüli évtizedek miliőjében közeli képet rajzol a fővárosi színházi világról és az értelmiségi társaságokról, illetve a folyton kereső, de szinte soha sehová el nem jutó fiatalok életéről. Aztán kiderül, bizony van átjárás a két távoli világ között. Végül is a drámaíró is, Csenge is egyedül marad, az életüket mégis átszövik a párkeresési próbálkozások, a vágyak, érzelmek és az erotika, az örökös helykeresés, a folytonos várakozás és vágyakozás. Kelecsényi László hősei végső soron arra törekszenek, hogy a fogyó időben tartalmas és szép perceket éljenek meg – persze attól függően, ki mit tart tartalmasnak és szépnek. Aztán a regény második könyvében színre lép maga az író, és elmeséli, hogyan született meg ez a könyv, és immár a történetet alakító, „mindentudó szerző pozíciójából meséli el Csenge és a drámaíró – mint kiderül, Kolos a neve – történetét, amely Ünnepi Könyvheti kiadványként jelenik meg. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]