A történeti nézőpontú, ám korunk problémáival szembesítő esszék és tanulmányok kötetének címe velősen összefoglalja a tartalmát. Schmidt Mária tudatosítja, hogy az 1990-től megismert és megszokott világ kora lejárt, megannyi biztosnak vélt tényezője semmivé lett. A romlást olyan tények jelzik, mint
[>>>]
A történeti nézőpontú, ám korunk problémáival szembesítő esszék és tanulmányok kötetének címe velősen összefoglalja a tartalmát. Schmidt Mária tudatosítja, hogy az 1990-től megismert és megszokott világ kora lejárt, megannyi biztosnak vélt tényezője semmivé lett. A romlást olyan tények jelzik, mint a 2008-cal kezdődő gazdasági világválság, a 2015-ben kezdődött migrációs válság, aztán a koronavírus-járvány, és most az orosz-ukrán háború. És mindeközben megszűnt az egypólusú világrend, az USA elveszítette hegemón szerepét, új ázsiai hatalmak törnek fölfelé (Kína, India), valamint veszélybe kerültek a hagyományos emberi és európai értékek, amelyeket a progresszívnek mondott ultraliberális erők folyamatos nyomás alatt tartanak (LMBTQ- és BLM-mozgalmak, MeeToo-jelenségek, a neomarxizmus erőszakossága). Arra figyelmeztet, hogy ha a felelősen gondolkodó emberek nem ismerik föl, hogy a világ korszakhatárhoz ért, annak beláthatatlan következményei lesznek. A valóság kihívásainak kell megfelelni – mondja -, és nem az ideológiák követelményeinek. Az öt részbe osztott esszék első csokra (Világok harca) a hidegháború befejeztével létrejött egypólusú világrend végét konstatálja, illetve fölhívja a figyelmet arra, hogy Kína is világhatalmi pozícióra tör. A második részben (Megfosztás az alapoktól) a hagyományos értékek, az embereket és közösségeket megtartó, az identitást erősítő tényezők lerombolásának szándékát diagnosztizálja. Ennek egyik beszédes jele, hogy manapság Németországban Marx- és Lenin-emlékműveket emeltek, hogy a szabadság helyébe a szabadosság lépett, hogy uralkodóvá vált a szellemi restség, és még a biológia törvénye, a nemi identitás kérdése is bizonytalanná lett. A harmadik rész (A vén Európa) az öreg kontinens népeire leselkedő veszélyekre figyelmeztet újólag, és itt tűnődik el a szerző Európa és az Európai Unió jövőjéről. A negyedik rész (A múlt, ami elmúlt) az ellenzéki értelmiség meghatározó szereplőinek (ifj. Rajk László, Kis János, Magyar Bálint, Kuncze Gábor, Szelényi Iván, Berend T. Iván, Heller Ágnes), a hajdani SZDSZ ideológusainak tevékenységét bírálja róluk készített pályaképek formájában. Végül az utolsó részben (Magyar feladatok) teszi föl a kérdést: „Ki lesz Európa új ura a 21. században? Itt beszél hazánk biztató jövőjéről, meg arról, hogy ugyan nem tudjuk függetleníteni magunkat az ártalmas európai folyamatoktól, de sokat segít, ha fölismerjük korunk jellegzetességeit, most azt, hogy korszakhatárhoz értünk. Az Ünnepi Könyvhétre megjelent esszégyűjtemény az írásokban említett személyek kislexikonával zárul. A kötet a napjaink kihívásaival szembenéző történész nagy számvetése. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]