Cím: |
Festők a szabadban
| Alcím: |
A nagybányai művésztelep regénye
| Szerző: |
Láng-Kovács Éva |
Szerz. közl: |
Láng-Kovács Éva
| Kiad. jel: |
2. jav. kiad.
| Kiadás: |
Budapest : Fekete Sas K., 2022 |
Eto: |
75(439)"189/194"(0:82-31) ; 061.28(439.21-2Nagybánya)"189/194"(0:82-31)
| Cutter: |
L 25
| ISBN: |
978-615-6168-39-9
| Nyelv: |
magyar
| Oldal: |
375, [1] p., [24] t.
| Megj.: |
Bibliogr.: p. 371.
| Kivonat: |
A nagybányai művésztelep a modern magyar festőművészet elindítója volt. Megalakulásának 125. évfordulóján tisztelegve meséli el „igaz történetét regényes formában a művészettörténész, kulturális antropológus Láng-Kovács Éva a 93. Ünnepi Könyvhétre kiadott kötetében. Az 1902-től szabadiskolaként
[>>>]
A nagybányai művésztelep a modern magyar festőművészet elindítója volt. Megalakulásának 125. évfordulóján tisztelegve meséli el „igaz történetét regényes formában a művészettörténész, kulturális antropológus Láng-Kovács Éva a 93. Ünnepi Könyvhétre kiadott kötetében. Az 1902-től szabadiskolaként működött mozgalomban a második világháborúig az új hazai festőgeneráció majd minden jelentős alakja megfordult. Mint az első igazán elismert festőiskola, kisugárzása felmérhetetlen a Nyolcak, a MIÉNK, a KUT, a Szinyei Merse Pál Társaság vagy az alföldi festők, sőt a szentendrei iskola és a miskolci művésztelep életére., működésére. A szerző közel száz könyvtári és levéltári forrásra támaszkodva dolgozta fel Hollósy Simon és a nagybányai festőifjak tevékenységét. A kezdeteknél még 1886-ban járunk. A különleges tehetséggel megáldott festőművész, Hollósy Simon nyomorúságos körülmények között tengődik a műkereskedések európai fellegvárában, Münchenben. Ám szerelméről, Käti Wallace-ról festett portréjával átütő sikert arat a Kunstverein kiállításán, és miután barátai unszolására megnyitja magániskoláját, hamarosan a bajor főváros egyik legfelkapottabb mesterévé válik. A nemes egyszerűséggel „Öreg-nek becézett, ám mindössze huszonnyolc esztendős művész és tanítványai nyíltan szemben állnak a müncheni Képzőművészeti Akadémia merev oktatási rendszerével, és a művészet szabadságát hirdetik. Két növendéke, Réti István és Thorma János rábeszéli Hollósyt, hogy iskolájával szülővárosukban töltse az 1896-os nyarat. Számos, pályája kezdetén álló festő, többek között Ferenczy Károly, Grünwald Béla, Glatz Oszkár és Csók István is csatlakozik hozzájuk. A francia Barbizonban létrejött csoporthoz hasonló festőiskola megalapításával nem kevesebbre tesznek kísérletet, mint a plain air és a naturalizmus meghonosítására. A tudományos igényű, fordulatokban gazdag, grafikai és színes reprodukciókkal illusztrált kötet lapjain hitelesen elevenednek meg a századforduló eseményei. Bepillantást kapunk az egymással is rivalizáló festők magánéletébe, szerelmeibe, alkotási folyamatába, a kiállítások körüli bonyodalmakba, s mindeközben úgy érezhetjük, mintha egy asztalnál ülnénk a korszak legendás alakjaival, együtt idéznénk fel a millenniumi időket Bródy Sándorral, Czóbel Minkával, Feszty Árpáddal, Görgey Artúrral, Hock Jánossal, Kiss Józseffel, Kossuth Lujzával, Jókai Mórral, Pósa Lajossal, Révai Ödönnel, Szinyei Merse Pállal vagy Wlassics Gyulával. Eközben részletekbe menően, szinte részesei lehetünk a művésztelep megalakulásakor lezajlott legendás Máramaros vármegyei nyári expedíciónak. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]
|
Pld. |
Raktár |
Rakt.jelzet |
Lelt.szám |
Info |
---|
Balatonboglár fiók : 1 kölcsönözhető; ebből 1 elvihető | 1. | Szépirodalom | L 25 | 63652 | Kölcsönözhető |
|
|