A brit politikai elemző szerint a szólásszabadság nem pusztán a cenzúra hiányát jelenti; mai világunkban – ahogy ő mondja, ebben a „virtuális kozmopoliszban -- a szólás- és sajtószabadság sok-sok összetevőből áll. Az emberiség történetében – a közösségi médiának köszönhetően – sosem volt olyan   [>>>]

A brit politikai elemző szerint a szólásszabadság nem pusztán a cenzúra hiányát jelenti; mai világunkban – ahogy ő mondja, ebben a „virtuális kozmopoliszban -- a szólás- és sajtószabadság sok-sok összetevőből áll. Az emberiség történetében – a közösségi médiának köszönhetően – sosem volt olyan széles körű a szólásszabadság, mint manapság, ugyanakkor e parttalan szabadságnak kiütköznek a hátulütői: a személyiségi jogok sérülése, a fenyegetések, a pedofília fölbukkanása, a szennyes tartalmak sokasága, az álhírek dömpingje. Épp ezért szükség van a szólásszabadság definíciójának a mai körülményekhez való igazítására. A szerző szempontokat sorakoztat föl az új definíció megalkotásához, amikor az ember úgy érzi, összement a világ és minden ember a szomszédja. A vaskos kötet két részből áll; az elsőben leírja az emberi kommunikáció mai világhelyzetét a köznapi beszédtől a mesterséges intelligenciáig, az online tér fogalmától a nyelvpolitikai küzdelmekig, a szólásszabadság jogi vonatkozásaitól a rémhírek terjedéséig. Foglalkozik azzal az elméleti kérdéssel is, milyen érvek szólnak a szólásszabadság megőrzése mellett, említve az ember önkifejezési vágyát vagy a demokratikus hatalom ellenőrzésének funkcióját. A második fő részben a szólásszabadság irányelveit fogalmazza meg, a szólásszabadság elérésének, meglétének tíz nélkülözhetetlen normáját. Az első, hogy a szólásszabadság a legalapvetőbb szabadságjog, az összes többi ebből következik. Aztán beszél arról, hogy a kommunikációban nem szabad verbális erőszakot alkalmazni, és az erőszakra nem érdemes reagálni; hangsúlyozza, hogy a szólásszabadság legfőbb értelme az igazság keresése és kimondása. Szempontjai között szerepel az újságírás megannyi kérdése, a sokféleség érvényesülésének biztosítása, a vallások eszméket korlátozó szerepe, a magánélet védelme, a titoktartás, a felelősségvállalás és a jogszerűség, vagy épp az internethasználat számos részletkérdése. A testes kötet valamennyi fejezetéhez külön-külön jegyzetapparátus tartozik, amely egyben a téma nemzetközi szakirodalmának bibliográfiája. Timothy Garton Ash monográfiája roppant adatgazdag értekezés, ugyanakkor olvasmányos, esszészerű áttekintése a Gutenberg-galaxis utáni kor, a kozmopolisz kommunikációjának, a szólásszabadság normáinak, lehetőségeinek, feltételeinek és korlátainak. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]