A világhírű német rendező 1997-ben Tokióban állított színpadra egy operát. Vendéglátói megkérdezték, itt-tartózkodása idején melyik japán hírességgel szeretne találkozni. Habozás nélkül felelt: Hiroo Onodával, az akkor már idős egykori katonával, aki a II. világháború után még majd harminc évig nem   [>>>]

A világhírű német rendező 1997-ben Tokióban állított színpadra egy operát. Vendéglátói megkérdezték, itt-tartózkodása idején melyik japán hírességgel szeretne találkozni. Habozás nélkül felelt: Hiroo Onodával, az akkor már idős egykori katonával, aki a II. világháború után még majd harminc évig nem tette le a fegyvert, és a Fülöp-szigetek egyik szigetén, Lubang dzsungelében bujkált. Amikor 1974-ben rábukkantak, nem volt hajlandó megadni magát, csak akkor, ha egykori parancsnoka erre személyesen utasítja. A filippínó hatóságok engedélyével a már aggastyán őrnagy odautazik, és személyesen utasítja Onodát, hogy tegye le a fegyvert. Ezzel veszi kezdetét Werner Herzog retrospektív története, amely cselekmény időrendje szerint 1944 decemberében kezdődik, amikor a visszavonuló japán csapatok elhagyják Lubangot, de hátrahagyják Onoda hadnagyot és néhány katonát, hogy gerillák módján zaklassák a majd partraszálló amerikai és filippínó csapatokat. Herzog részint az utókor írója, részint az akkor 22 éves hadnagy szemével láttatja a történteket, realista és impresszionista elemekben bővelkedő kisregényében. Onoda fogyatkozó csapatának története izgalmas epizódok sorozata, ám az írót leginkább az érdekli, hogy a túlélés és a gerillaharc közepette hogyan érzékeli az idő múlását a fiatal tiszt. A meg-megálló vagy épp rohanó időben, a folytonos életveszélyben és létbizonytalanságban miként torzul a lelke. Hogyan lesz a parancsot fegyelmezetten teljesítő katonából megszállott fanatikus, paranoiás rettegő, beteges gyanakvó, aki örökös félelmei ellenére csakugyan ki-kicsap a dzsungelből, és rátámad a filippínókra. Az előrelátóan, rendkívül racionálisan gondolkodó, magát ügyesen álcázó hadnagy lelki működése szinte észrevétlenül deformálódik az évtizedek során. Végül, amikor 29 évnyi bujkálás után leteszi a fegyvert, már egészen elhomályosult a belső látása, a valóság képe már csak haloványan dereng a szemében. A kuriózum számba menő, az egykori világsajtót is bejáró témát izgalmasan és egyedi írói eszközökkel ábrázoló kisregény az emberi lélek működésének erővonalait tárja föl. Minden világirodalmi gyűjteményben helyet kaphat. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]