Életet adok-veszek
Hipnózis 6-kor
Ablak alatt, a szatyorban
Szoborcsalád
Cserélt fej
A segítő
Hasítás
Fogság
Krízis
Maga nem az
Szőr
Kádár János és a gender
Alternatív anyák napja
Győzelem
Szakítás
Új világ   [>>>]

Életet adok-veszek
Hipnózis 6-kor
Ablak alatt, a szatyorban
Szoborcsalád
Cserélt fej
A segítő
Hasítás
Fogság
Krízis
Maga nem az
Szőr
Kádár János és a gender
Alternatív anyák napja
Győzelem
Szakítás
Új világ
Pierre Nora és a személyes emlékezet
Hazamanni egyedül
A belső tartás
Anyám öröksége
Átkeretezés
Megérkezés
Frizura
Váltás
Sors
Szakma, magánélet
Anya, apa, én
Magnó
Szépség
Bánat, egy órára
Hiány
Séta
Félelmeink
Pia
A nőgyógyász lánya
Ady és az érzelmi zsarolás
Szoba
Látszat, valóság
Ajtó
Érzés, tudás
Mi a baj, anya?
Tünet
Régi bácsi
Vetkőzz
Figyelem
A test hangja
Kislány, sarokban
Kisfiú, szekrényben
Védelem, önvédelem
Mozi
A gyász hullámai
Körforgás
Epilógus [<<<]

Amikor a klasszikus értelemben vett terápiák már nem segítenek, amikor megoldhatatlannak tűnő problémákkal találjuk szembe magunkat, ideje valami egészen újjal próbálkozni. Nem tesz máshogy Tisza Kata sem, aki abszurd terápiáival utat nyit a kísérletezésnek. Könyvével kitágítja a terápiás határ   [>>>]

Amikor a klasszikus értelemben vett terápiák már nem segítenek, amikor megoldhatatlannak tűnő problémákkal találjuk szembe magunkat, ideje valami egészen újjal próbálkozni. Nem tesz máshogy Tisza Kata sem, aki abszurd terápiáival utat nyit a kísérletezésnek. Könyvével kitágítja a terápiás határ terét, s így a mindennapok szintjére hozza le a terápiás gyakorlatokat. A szerző irodalom- és biblioterápiás módszerek úttörőjeként mutatja be, hogy milyen lehetőségek vannak az irodalmi szövegekben: az alkotás, vagyis az írás lélektana és terápiás ereje kerül bemutatásra. A kötetbe bekerült novellák a fikció és a tényirodalom közti vékony határmezsgyén egyensúlyoznak.*** Tisza Kata egyes szám első személyű narrátora nagyon személyesen szól az olvasókhoz, feltárulkozik, miközben a terápiás előrehaladást vagy éppen megtorpanást is nyíltan kiírja magából. Olyan élethelyzeteket tárgyal egyes szövegeiben, mint a transzgenerációs traumák, amelyek generációkkal később is képesek megmérgezni, ellehetetleníteni a szülő és gyermek viszonyát. Az átélt tapasztalatokat a fájdalom motívuma köti össze, amivel a modern nyugati társadalmakban elidegenedett egyének egyik alapvető problémáját tematizálja: a fájdalom egyenlő a végső rosszal, attól minél hamarabb meg kell szabadulni, de ekkor esnek az emberek a legnagyobb csapdába. Amikor gyorsan akarnak megszabadulni valamitől, az még mélyebbre kerül, eltemethetjük, de meg nem szüntethetjük, ha nem adunk elég időt magunknak. Emellett a szülői szerep, a párkapcsolat pozíció kérdése is előkerül. De azt is kendőzetlenül bemutatja, hogy bizony vannak olyan esetek, amikor a terápia valamiért nem tud segíteni. Mivel nem egzakt tudományról beszélünk, ezért esetenként az egyénnek kell megtalálnia a legmegfelelőbb terápiás eljárást a terapeutával, de ez olykor nem megy zökkenőmentesen. A könyvbe felvett szövegek kellő (ön)iróniával és olykor kegyetlen humorral néznek szembe ezekkel a kérdésekkel, ami miatt mindenképp érdemes kiemelni Tisza Kata könyvét a terápiás gyakorlatokat bemutató kötetek sorából. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]