A jótollú történész ezúttal a Magyar Hírlapban 2021 januárja és 2022 nyara között megjelent hetvenhét publicisztikáját, közéleti tárgyú jegyzetét, történeti nézőpontú kisesszéjét adja közre. Eleve érdekes, ha egy történeti perspektívában gondolkodó szerző szól a jelenkor aktuális kérdéseiről, és
[>>>]
A jótollú történész ezúttal a Magyar Hírlapban 2021 januárja és 2022 nyara között megjelent hetvenhét publicisztikáját, közéleti tárgyú jegyzetét, történeti nézőpontú kisesszéjét adja közre. Eleve érdekes, ha egy történeti perspektívában gondolkodó szerző szól a jelenkor aktuális kérdéseiről, és még érdekesebb, ahogyan Szerencsés Károly teszi. Ugyanis felesége elvesztése után úgy érezte, immár semmi nem érdekli, a személyisége szétesett, nincs közérdekű mondandója; aztán nagyot fordult a sorsa, és Weöres Sándor hajdani megállapítása szerint kezdett újra írni: ha az ember személye szétbomlik, belé árad a világ, és ha szétbontja magában a világ képét, belé árad a teljesség. Ezzel az analitikus módszerrel, ám a teljességet megragadni szándékozó univerzális szemlélettel közelít a jelenkor globális és hazai problémáihoz. Ez a jelenkor pedig – nézete szerint – az emberiség történetének „ritka impotens korszaka, hiszen eltűnt belőle az erkölcs, a jogok és kötelességek egyensúlyán alapuló rend, és meginogtak az olyan alapvető fogalmak, mint a józanész, a család, a nemzet, a hit, a biológiai nem. „A gondolatok ebek harmincadján. Elszabadult indulatok. Jelszavak, frázisok. Kötelező lelkesedés. (...) Körülöttünk szinte minden azt sugallja, hogy nincs remény – jellemzi korunkat. E reménytelenségben csak Isten kegyelmében lehet bízni – végül is ilyen megközelítéssel szólnak az írásai. A kötet első, 2021 januári jegyzete (Búcsú a fegyverektől) szerint a migráció azt a borzalmas jelenséget szemlélteti, hogy maga az embertömeg vált fegyverré. Bizonyos hatalmi centrumok az illegális bevándorlókban látnak – rövidlátó módon – a maguk számára hasznos szavazókat és fogyasztókat. Fölidézi a 70-es évekre eső fiatalkorát, akkori gondolkodásmódját, kultúráról vallott nézeteit (Csukott könyv az asztalon); pontos leírást ad mai korunk hangulatának meghatározó emberi tényezőiről, a mohóságról, az idegességről, a sunyiságról, a harsányságról, a gyűlölködésről (Általános erény). Van mondandója a főváros mai városvezetéséről (Csillagcsók Budapesten), az Európai Unió felől érkező külső nyomásról (Régi uniós recept), aztán fölidézi az 1947. évi kékcédulás választási csalás történeti, politikai és lélektani következményeit (Az ítélőképességről), és lesújtó véleménnyel van a hivatásos forradalmárokról (Ködbrigád). Szerencsés Károly publicisztikáiban egyenlő súllyal van jelen a kor analízise és a történeti eredők föltárása, a politika, az erkölcs, a társadalomlélektan, a kulturális antropológia szempontrendszere, ezek révén is teljesül a Weöres Sándor megfogalmazta teljességigény. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]