Sal Endre újabb érdekes, izgalmas és olykor megindító gyűjteménnyel lép olvasói elé: az arcképcsarnokhoz, melyet a jelen kötet keretein belül nyújt át, a Fiumei úti Sírkert adja a hátteret. Az itt örök nyugalomra helyezett nők és férfiak, hősök és kalandorok, hősnők és tragikák mind koruk   [>>>]

Sal Endre újabb érdekes, izgalmas és olykor megindító gyűjteménnyel lép olvasói elé: az arcképcsarnokhoz, melyet a jelen kötet keretein belül nyújt át, a Fiumei úti Sírkert adja a hátteret. Az itt örök nyugalomra helyezett nők és férfiak, hősök és kalandorok, hősnők és tragikák mind koruk meghatározó aktorai voltak, akik legjobb tehetségük szerint járultak hozzá a magyar kultúrához a művészetek, a sport vagy éppen a színjátszás területén. A számos ismert és mára részben elfeledett név mögött megelevenednek az egykor élt emberek, a szerző olvasmányos elbeszélői modorban megírt életrajzai révén ismerhetjük meg e hajdan élt emberek életét, munkásságát, szerelmeiket, örömüket és bánatukat.*** A könyv első felében az odaadó rokonok és nagy szerelmek kerültek be, így Ady első múzsája, Brüll Adél vagy az apját haláláig ápoló Erkel Lajos, de a tragikus módon egészen fiatalon elhunyt Zádori Gyöngyit, a század első felének nagy reménységű színésznőjét is megismerhetjük. A második részben a mecénások és támogatók, a század második felében felvirágzó és világvárosi rangot elérő Budapest polgárai kaptak helyet, mint például a neves politikus és sportember, Asbóth Jenő vagy az irodalmi díjat életre hívó Baumgarten Ferenc. A kalandorokról és az éjszakai élet fenegyerekeiről a harmadik részben olvashatunk, így például Gály Lajosról, aki annyira kifosztotta Monte-Carlo kaszinóit, hogy inkább azért fizettek neki egy hatalmas összeget, hogy többet ne játsszon náluk vagy ifjabb Magyari Imrét a korszak első számú cigányprímását. A negyedik fejezet pedig az élenjáró úttörőkkel ismerteti meg olvasóit, akik között ott találjuk Téry Ödönt, aki megalapozta a belföldi turizmust vagy a cukrászdájáról elhíresült Kugler Henriket. Sal Endre könyvét a magyar múlt iránt érdeklődő olvasóknak ajánljuk. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]