1986-ban jelent meg először magyarul A hangok csodálatos világa című képregény, mely a szolfézs alapjaiba vezette be játékosan a gyerekeket. Az eredeti francia edíció (1983) negyvenedik évfordulójára ismét napvilágot lát a kötet magyarul, Reviczky Béla fordításában. A Zene Birodalmában játszódó   [>>>]

1986-ban jelent meg először magyarul A hangok csodálatos világa című képregény, mely a szolfézs alapjaiba vezette be játékosan a gyerekeket. Az eredeti francia edíció (1983) negyvenedik évfordulójára ismét napvilágot lát a kötet magyarul, Reviczky Béla fordításában. A Zene Birodalmában játszódó történet szerint a magányos Egészkotta királykisasszony unatkozik az udvarában. Egy szép napon megparancsolja udvari varázslójának, Szolfészmesternek, hogy teremtsen neki játszópajtásokat.*** A mester, aki korábban Hamiskát -a történet narrátorát- is megalkotta, sorra hozza létre a leendő pajtásokat: két Félkotta herceget, majd négy Negyedkotta legénykét, a zászlósoknak is hívott Nyolcadkottákat és így tovább. Később bekapcsolódik a játékba a messzi földről érkezett Dallamtündér, az éles hangú Kereszt kapitány, a mély, kissé tompa Bé kapitány és a mindig résen álló Feloldójel kapitány, akiknek segítségével az egyes hangjegyeknek már nemcsak ritmusa, hanem hangmagassága is lesz. A többi segítőből lesz aztán Korona, Ismétlőjel, Kóda, Da Capo, Mezzoforte és a többiek, amikor pedig Kötőív kisasszony is megérkezik az udvarba, még izgalmasabbá válik a játék? Az aranyos rajzokkal illusztrált képregény hatásos eszköz lehet annak érdekében, hogy a ritmus, az ütemrendszer, a vonalrendszer és a szolmizáció alapjait, valamint a legfontosabb zenei alapismereteket átadja a gyerekeknek. Szüleik pedig együtt nosztalgiázhatnak velük, hiszen az első magyar kiadás az ő gyermekkorukban jelent meg. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]