Cím: |
Mi a műalkotás?
| Alcím: |
Az irodalmi olvasás kérdései
| Szerző: |
Kulcsár Szabó Ernő (1950) |
Szerz. közl: |
Kulcsár Szabó Ernő
| Kiadás: |
Budapest : Akad. K., 2022 |
Eto: |
82.01 ; 82.07
Táblázat |
Kód |
Magyarázat |
ETO jelzet:
82.01
|
Fő |
82.01 |
irodalomesztétika
|
ETO jelzet:
82.07
|
Fő |
82.07 |
műértelmezés, szövegértelmezés
|
| Szakjel: |
810
| Cutter: |
K 97
| ISBN: |
978-963-454-812-6
| Nyelv: |
magyar
| Oldal: |
258 p.
| Megj.: |
Bibliogr.
| Kivonat: |
Kulcsár Szabó Ernő legújabb könyvével az irodalomértés, a költői szövegek olvasásának és befogadásának olyan alapvető kérdéseihez fordult vissza, mint például, hogy mi tesz egy szöveget irodalmi művé, mennyiben járul hozzá a befogadó a jelentésadáshoz, a műalkotás saját létmódja mennyiben
[>>>]
Kulcsár Szabó Ernő legújabb könyvével az irodalomértés, a költői szövegek olvasásának és befogadásának olyan alapvető kérdéseihez fordult vissza, mint például, hogy mi tesz egy szöveget irodalmi művé, mennyiben járul hozzá a befogadó a jelentésadáshoz, a műalkotás saját létmódja mennyiben következik annak temporalitásából, s hogy mennyit tud egy irodalmi szöveg műalkotás jellegéből megőrizni a későbbiekben, a későbbi generációk befogadói pozíciójából szemlélve. „A létmódja felől megvilágított műalkotás ugyanis a maga kettős időszerkezete jóvoltából egyszerre van belefoglalva az olvasási eseménybe és beillesztve a költészet szüntelen mozgásban lévő hatástörténetébe. A szerző a tárgyalt költemények kapcsán olyan olvasásmódra szeretné meghívni leendő olvasóit, amely „megkerülhetetlennek tekinti a közlés hangolt beszédszerűségét s a vele a dikció, a modalitás, a ritmus, a prozódia, a dallamvonal és a frazírozás teljesítményét. A kötet első két tanulmánya lefekteti az elméleti alapokat: a hermeneutika és a dekonstrukció, illetve a megváltozott és folyamatosan alakuló mediális és technológiai környezet, valamint ezzel szoros összefüggésben a szintén folyamatosan alakuló irodalomszociológiai kutatások tanulságait levonva. A könyv a fentebb vázolt elvek szerint nyúl Babits és Nemes Nagy, illetve Rilke, Benn és Szabó Lőrinc költészetéhez. Az epika műneméből pedig Stendhal, Tolsztoj, Flaubert, Hamsun, Kosztolányi és Mária művei kerülnek az elemzések középpontjába. A könyv ötödik fejezete a kánon jelenségét, valamint a szöveg műalkotássá válásában játszó egyáltalán nem elhanyagolható szerepét nézi meg közelebbről. A komoly szakmai felkészültséget igénylő monográfiát irodalmárok és kritikusok figyelmébe lehet ajánlani. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]
|
Pld. |
Raktár |
Rakt.jelzet |
Lelt.szám |
Info |
---|
Balatonboglár fiók : 1 kölcsönözhető; ebből 1 elvihető | 1. | Olvasóterem | 810 K 97 | 64198 | Kölcsönözhető |
|
|