A fiatalon világhírűvé vált angol író nehezen meghatározható műfajú, versprózában megfogalmazott regénye a gyászról, a fájdalomról és a vigasztalásról szól. Van egy csodálatos képességekkel rendelkező, egyszerre gyógyító és szemfényvesztő Varjú, aki nem akart mást, mint segíteni egy testvérpárnak,   [>>>]

A fiatalon világhírűvé vált angol író nehezen meghatározható műfajú, versprózában megfogalmazott regénye a gyászról, a fájdalomról és a vigasztalásról szól. Van egy csodálatos képességekkel rendelkező, egyszerre gyógyító és szemfényvesztő Varjú, aki nem akart mást, mint segíteni egy testvérpárnak, annak a két kisfiúnak, akik elveszítették édesanyjukat. A Varjú Londonba repül, és megígéri az özvegy édesapának, hogy mindaddig velük marad, amíg szükségük lesz rá.*** A gyász kétségbeesésébe esett férfi lassan megszokja a tollas állat segítségét, így talán elviselhetőbb lesz a gyász, és sikerül túljutni a bénító fájdalmon. Max Porter három szólamban - az apa, a testvérpár és a Varjú szavaival - meséli el a madárral kiegészült család nehéz időszakának történetét. Az apának gondoskodnia kell gyermekeiről, miközben éjszakánként a jeles költőről, Ted Hughesről (1930-1998) szóló könyvét írja. A félárván maradt család bánata, a minden nehézségen fölülemelkedő munkabírás és az önkéntes segítés nemessége - e háromféle érzelemkör találkozik a család életében. A háromrészes (Az éjszaka nyelve; A fészek védelmezése; Távozási engedély) mű cselekménye az édesanya halála után néhány nappal kezdődik, azon az éjszakán, amikor az apa föl-alá járkálva, cigarettázva töpreng a jövőn, illetve várja, hogy elviselhetetlen fájdalma enyhüljön. És ezen az átkínlódott éjszakán becsönget hozzá a Varjú, így kezdődik a három szólamban előadott családtörténet, azon az éjszakán, amikor végre az apának először jön pihentető álom a szemére. Ettől kezdve, hol rapszodikusan, hol időrendben fölidéződik a múlt: párhuzamban a családé és a Varjúé, és amelyek teli vannak ellentmondásokkal, érdekes emlékekkel, izgalmas fordulatokkal, köznapi esetekkel. Múltbeli és jelenkor életük száz és száz apró mozzanata idéződik föl, de a gyász fájdalma és az újrakezdés valahogy megigazulásra készteti valamennyi szereplőt, jobbá akarnak válni mindnyájan. Az egyszerű szavakkal megírt, egyidejűleg köznapi és fantasztikus történet végén az apa elkészül a könyvével, amellyel sikert is arat; a Varjú eltávozik, az édesanya hamvait pedig szétszórják a szélben, mintegy a gyász lezárásaképpen. A kötet világirodalmi gyűjteményekben helyezhető el. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]