Az egyik legősibb, legigazabb bölcsességek egyike, hogy nagy részben legalábbis - mi magunk vagyunk sorsunk formálói: életünk keresztútjainál szabad akaratunkból indulunk el egy bizonyos irányba, így hagyva mögöttünk létünk egyes állomásait. Szándékunk azonban szoros összefüggésben áll jellemünket,   [>>>]

Az egyik legősibb, legigazabb bölcsességek egyike, hogy nagy részben legalábbis - mi magunk vagyunk sorsunk formálói: életünk keresztútjainál szabad akaratunkból indulunk el egy bizonyos irányba, így hagyva mögöttünk létünk egyes állomásait. Szándékunk azonban szoros összefüggésben áll jellemünket, s önismeretünk mélységével. Erről elmélkedtek annak idején a Mesterkurzus előadói: hogy miként léphetünk önmagunk megismerésének tudatos útjára, s ahogy haladunk előre, ez milyen hatást gyakorolhat életünkre. A Nyitott akadémia-sorozatban - Csernus Imre írása kivételével - ismét megjelenő kötet összesen négy előadás átiratát tartalmazza. A bevezető írásban Ranschburg Jenő a sors szorításáról ír; Kádár Annamária vizsgálódásainak középpontjában belső erőforrásaink felfedezése áll Szabó István A napfény íze című filmjének tükrében; Pál Ferenc katolikus pap az emberi sors három dimenziójáról, és az ÉN hármas természetéről (individuális-, társas- és egyetemes ÉN) fejti ki gondolatait; végül Popper Péter írásában az Én eredetének nyomába ered, valamint a szabad akaratból és/vagy külső nyomásra való cselekvés meglepően vékony határmezsgyéjét vizsgálja. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]