Apokaliptikus sötétség, a kiszámíthatónak vélt élet kiszámíthatatlansága, az illúziók elvesztése és a hatalom brutalitásának sátáni mosolya egyaránt átszövi Sándor Iván legújabb regényének prózapoétikai szőttesét. A történet főszereplője Áron András, aki rendszerelemzőként keresi kenyerét egy
[>>>]
Apokaliptikus sötétség, a kiszámíthatónak vélt élet kiszámíthatatlansága, az illúziók elvesztése és a hatalom brutalitásának sátáni mosolya egyaránt átszövi Sándor Iván legújabb regényének prózapoétikai szőttesét. A történet főszereplője Áron András, aki rendszerelemzőként keresi kenyerét egy Európa-szerte ismert, független cégnél, a Prímus3-nál. A középkorú férfi nyugodtan éli életét, ám az egyik reggel egy évtizedek óta nem hallott telefoncsörgés (2x3 csörgés) kelti fel. Egykori iskolatársaival, az ifjúsági sakkbajnokság csapattagjaival volt ez a közös ébresztőjük, de Áron András nem tudja, hogy csak a hónapok óta tartó kialvatlanság miatt játszik vele tudatalattija vagy tényleg felhívta valaki. Elkezdődik egy emlékekből, víziókból és az egyre szorongatóbb magyar valóságból összeálló történet, amelyből bármennyire is szeretne a főszereplő, és vele együtt az olvasó is kitörni, nincs lehetőség.*** A műben kicsinyítő tükörként erre a megrekedt állapotra, klausztrofób rettenetre Andrásék egykori tanára, Török Andor felesége, a méltán elismert festőnő, Váradi Lili festménye és videóinstallációja is felhívja a figyelmet. Sándor Iván A hetedik nap című regényében bemutatott világtalan vándorlás, kilátástalan csetlés-botlás haláltáncszerű koreográfiáját a jelenünk látomásos módon ábrázolt (ál)valóságába transzponálja. A biztosnak hitt dolgok, mint a statisztikai adatok is kiszolgáltatottan merednek az emberre a monitorról vagy a hófehér papírról, a számok lassan elvesztik értelmüket, a hatalom birtokosai nemcsak a nyelvtől, de még a valóság értelmezésének lehetőségétől is megfosztják az embereket, a pénz és a jövő mellett a jelent is ellopják mindenkitől. Eközben a sakk is lépten-nyomon feltűnik, szintén a kiszámíthatatlan, a rendezett káosz motívumaként. A regény egy egy napba sűrített vesszőfutásként olvasható Budapest utcáin, ám a tényleges, materiális valóság az emlékezés és a hatalomnak való kiszolgáltatottság révén egyetemes szintre emelkedik, ebben az atomjaira széthulló világban "Áron András sehol nem látott fényt. Menni kell, gondolta. Elindult a sötétben". A Magvető Kiadó gondozásában megjelent regény Sándor Iván kiérlelt prózavilágának kétségbeejtően szép lenyomata, melyet értő olvasóknak ajánlunk. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]