A történelmi regények írójaként ismert Bakos László új könyvének címszereplője a honfoglalás és a kalandozások korának öreg harcosa, aki még Levédiában született, majd a besenyők támadásai miatt nyugatra tartó magyar törzsekkel Etelközön át jutott el a Kárpát-medencébe, hogy élete vége felé részt   [>>>]

A történelmi regények írójaként ismert Bakos László új könyvének címszereplője a honfoglalás és a kalandozások korának öreg harcosa, aki még Levédiában született, majd a besenyők támadásai miatt nyugatra tartó magyar törzsekkel Etelközön át jutott el a Kárpát-medencébe, hogy élete vége felé részt vegyen a kalandozások egyik első csatájában, a 899. évi Brenta-völgyi ütközetben. A retrospektív történet elején két pásztorfiú megtalálja a hajdani vitézek, Bene és Ladány sírját - innét pergeti vissza az író a történelem kerekét, megidézve a legendás vitéz alakját és regénybe illő életútját. Az öreg Bene visszaemlékezik szülőföldjére, sőt a hallomásból ismert őshazáról is vannak fogalmai, ahol nem volt elegendő legelő, ezért népe elindult új hazát keresni. Bakos László a nomád magyarok vándorútját követi nyomon novellisztikus kerekségű epizódokból álló regényében, de a história elbeszélése mellett nagy figyelmet szentel a korabeli életmód és gondolkodás bemutatásának is. Elmeséli, hogy a tapasztalt vitézek miképp oktatják a siheder fiúkat, hogyan bánnak állataikkal a magyarok, miképp telnek köznapjaik, ünnepeik, és miként kell állandó harckészültségben élniük. Megidézi az esti tábortüzek hangulatát, a közös énekléseket, a táltosok és kuruzslók működését, az öregek, mint Tevel bá tanításait, sok-sok életbölcsességét. Érzékelteti, hogy az idősebb nemzedék nemcsak nyilazni, a karddal bánni tanítja meg a fiatalokat, de a szellemi hagyományokat is átadja. Bakos László regénye voltaképp epizódok sokasága a Kr. u. 800-as évek végéről, arról, miképp jutnak el a magyar törzsek a Kárpát-medencébe, és arról, hogy ekkoriban a nép még nem is gondolt a végleges letelepedésre. A regény másik fontos eseménysora a kalandozások fölidézése; ezek egyik elsője volt a Brenta-völgyi csata Berengár itáliai király hadai ellen. Mintegy ötezer magyar lovas söpört végig Észak-Itálián, földúlták Vicenza, Verona, Brescia, Bergamo és Milánó környékét, de megpróbálkoztak a vízen fekvő Velence ostromával is. Az író egyensúlyban tartja a történetmesélést a jellemábrázolással, hitelesen bemutatja a nomád és kalandozó életmódot, érzékelteti a korai középkor atmoszféráját, hogy aztán eljusson addig, amikor az idős Bene vitéz megtalálja a nyugalmát, lelke békességét. A regény a történelem, a honfoglalás kora iránt érdeklődő fiataloknak is érdekes olvasmánya lehet. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]