A vaskos tanulmánykötet – ahogy a címe is már előre jelzi – kézikönyvként lép olvasói elé. A szerkesztők (Falus István és Szűcs Ida) az előszóban abbéli reményeiket fejezik ki, hogy a felsőfokú tanulmányok után a gyakorló és kezdő pedagógusok vissza-visszatérnek majd a kötetben felvetett   [>>>]

A vaskos tanulmánykötet – ahogy a címe is már előre jelzi – kézikönyvként lép olvasói elé. A szerkesztők (Falus István és Szűcs Ida) az előszóban abbéli reményeiket fejezik ki, hogy a felsőfokú tanulmányok után a gyakorló és kezdő pedagógusok vissza-visszatérnek majd a kötetben felvetett kérdésekhez, az azokra adott válaszokhoz. A kötet ugyanis a didaktikával, a tanítás elméleti és gyakorlati alapjával foglalkozik több mint nyolcszáz oldalon keresztül. A didaktika több évszázados, és a célzott kutatások magyarországi több évtizedes hagyományát is felhasználják, arra konstruktívan építenek, hogy ezzel egy időben a legmodernebb, naprakész ismeretekkel lássák el a hallgatókat, doktoranduszokat és a pedagógusokat egyaránt. A pedagógus – szemben más szakmákkal – a diploma megszerzésével még korántsem zárta le tanulmányait, a szakmai kiteljesedés a mindennapi tanítás során valósul meg, amikor a tanár realizálja, hogy egy összetett intézményrendszer, a magyar iskolahálózat részeként a kollégáival közösen alakítja ki és alkalmazza tanítási módszereit, melyeket esetenként érdemes revideálni, a konkrét helyzetekhez hozzáigazítani. Ebben is nagy segítséget nyújt a kézikönyv. A huszonhárom fejezet és a több mint nyolcszáz oldal valóban kellő teret adott a szerzőknek arra, hogy elméleti és gyakorlati kutatásaikat és eredményeiket összetett formában, kellő szakmaisággal fogalmazzák meg. A kötet bemutatja a didaktika történeti fejlődését, majd társadalmi beágyazottságát, ismerteti továbbá a tanulás módszereit és megítélését koronként, a tanulási környezetet, a tanulót, a tehetséges gyermeket, az SNI-s gyermekeket, a fokozott figyelmet érdemlő tanulókat, a pedagógust, az oktatás célrendszerét, tartalmát, szabályozását, stratégiáit, módszereit, eszközeit és a digitális technikáit, szervezeti kereteit és formáit, emellett a pedagógiai értékelés rendszerét, az oktatómunka tervezését, az iskola szervezetét, a kezdő pedagógus dilemmáit és első lépéseit, és végül a kutatás-módszertani alapismereteket a kutatásalapú pedagógusképzés keretein belül. Az alapműnek számító kézkönyvben az egyes fejezetek végén találjuk a szerzők által felhasznált és hivatkozott szakirodalom listáját. A kötet végén a tárgymutató kapott helyet. Széles körben ajánlható mű. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]