Lackfi János legújabb verseskötetében a keresztény vallásban megváltóként tisztelt Jézus Krisztust és a jelenkor (poszt)modern léttapasztalatát hozza egy közös poétikai nevezőre. A karcsú kis könyvecske a magyar irodalomtörténetből ismerős istenes versek folytatásaként egy vívódó, tépelődő költői   [>>>]

Lackfi János legújabb verseskötetében a keresztény vallásban megváltóként tisztelt Jézus Krisztust és a jelenkor (poszt)modern léttapasztalatát hozza egy közös poétikai nevezőre. A karcsú kis könyvecske a magyar irodalomtörténetből ismerős istenes versek folytatásaként egy vívódó, tépelődő költői perszónát állít olvasói elé, hogy rajta keresztül a költő vallásos és lelkiismereti kérdéseit, dilemmáit plasztikus módon fogalmazza meg. A kötet első felében a keresztutat mi is végigjárhatjuk, s a krisztusi szenvedéstörténet egyes epizódjai, állomásai lehetőséget teremtenek arra, hogy a költő is elidőzzön a szenvedés mikéntje és miértje felett, s közben a modern világ, a technológiai paradigmaváltások felett érzett kételynek és borzongásnak is hangot adjon. Eközben a lírai hang a kereső, hitében bizonytalan ember esendő voltát is plasztikus módon viszi színre, mely során Krisztus az egyetlen biztos pont és menedék, bár tegyük hozzá, hogy olykor kevésbé sikerül közös nevezőre hozni a szlenget, a kütyük világát és a keresztény hit alapszövegét. Ettől függetlenül érdemes idézni a nyitóverset, mely az egész kötet kicsinyítő tükreként is olvasható: "Mennyire függök, Uram, a mások elismerésétől / mennyire rettegek, hogy ellenükre teszek, / hogy nem szeretnek majd. / Te csak a mennyei lájkokkal törődtél, Uram, / szótlan tűrted az ütéseket, csapásokat, / a kénsavas, maró gúnyt, / és nem kértél telefonos segítséget az Atyától, / nem kaptál elő egy marék villámot, / hogy húspogácsává szaggasd / az egész díszes társaságot, / hagytad, hogy megszégyenítsenek, / mint egy utolsó, bolti tolvajt, / mint egy prostit, / mint egy piti bűnözőt, / akiket amúgy sosem hagytál megszégyeníteni. / Meddig megy el, aki igazán szeret? / Sokáig. Mindvégig. A legvégéig." A verseskötetet érdeklődő olvasóknak lehet ajánlani. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]