Két idősíkon játszódik Kristin Harmel legújabb történelmi regénye. 2005-ben Eva Traube Abrams, a floridai Winter Park Közkönyvtár fél lábbal már nyugdíjban lévő könyvtárosának megakad a szeme egy fotón az aznapi New York Times-ban. A hozzá tartozó cikkből megtudja, hogy egy német kolléga, Otto   [>>>]

Két idősíkon játszódik Kristin Harmel legújabb történelmi regénye. 2005-ben Eva Traube Abrams, a floridai Winter Park Közkönyvtár fél lábbal már nyugdíjban lévő könyvtárosának megakad a szeme egy fotón az aznapi New York Times-ban. A hozzá tartozó cikkből megtudja, hogy egy német kolléga, Otto Kühn, a berlini Zentral- und Landesbibliothek könyvtárosa életcéljául tűzte ki, hogy visszajuttassa jogos tulajdonosuknak a nácik által elrabolt könyveket. A képen egy 1732-ben, Párizsban kiadott vallásos kötet borítója szerepel, az Epitres et Evangiles (Levelek és evangéliumok), mely leginkább amiatt értékes, mert rejtélyes kódok vannak benne, melyek értelmére a szakértők egyelőre nem találnak magyarázatot. Eva nagyon is ismeri a könyvet: legutóbb több mint hatvan évvel ezelőtt volt a kezében, és úgy gondolja, ő a jogos örököse. Rögtön haza is megy, hogy jegyet foglaljon a legközelebbi berlini járatra, megossza történetét a német könyvtárossal és hogy visszaszerezze a könyvet? Az idős könyvtárosnő emlékezése kapcsán jutunk a történet másik időszálára, 1942-be, Párizsba. A lengyel zsidó származású Eva akkoriban egyetemistaként tanult a francia fővárosban, vallása miatt azonban kénytelen volt elmenekülni Párizsból, hogy a szabad zóna egyik hegyi kisvárosában találjon menedéket. Egy titokzatos, jóképű hamisító, Rémy segítségével aztán személyi okmányokat kezdenek hamisítani zsidó emberek számára, akik a semleges Svájcba menekülnek. A menekülő családokban sok-sok kisgyerek van, akik semmire nem fognak emlékezni az egészből, és ha megtartják új identitásukat, senki nem fog emlékezni az eredeti nevükre. Így aztán Eva és Rémy kitalálja, hogyan őrizze meg a kisgyerekek valódi nevét: azokat az Epitres et Evangiles című kötetbe vezetik fel, kódok segítségével, így válik a kötet az Elveszett nevek könyvévé. Minden megváltozik azonban, mikor a hatóságok előtt lelepleződik az ellenálló sejt, amelynek dolgoznak. Rémynek nyoma veszik, és a kötet jelentősége is felértékelődik? ?Ez a mű a könyvek erejét ünnepli, hogy képesek hitet adni, gyógyítani, és így nyújt reményt ezekben a zavaros időkben? - írta az összességében kitalált, ám számos valós tényt is feldolgozó regényről a Toronto Star. A kötetet a szerző utószava zárja. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]