Cím: |
A Nílus színe
| Alcím: |
A kiszmet regénye
| Szerző: |
Tiago-Stanković, Dejan (1965-2022) |
Közrem.: |
Bognár Antal (ford.) |
Szerz. közl: |
Dejan Tiago-Stanković ; [ford. Bognár Antal]
| Kiadás: |
Budapest : Európa, 2023 |
Eto: |
886.1-31=945.11
| Eredeti cím: |
Zamalek (magyar)
| Cutter: |
T 52
| ISBN: |
978-963-504-621-8
| Nyelv: |
magyar
| Oldal: |
374, [1] p.
| UKazon: |
202313309
| Kivonat: |
A kiszmet regénye alcímmel jelent meg a történet, amely a Jugoszláviában született, majd Amerikában élő, később a hetvenes években férjével és gyermekeivel együtt Egyiptomba költöző asszony, a művészettörténész Arna életén keresztül mutatja be az Ezeregyéjszaka 20. századi, 70-es, 80-as éveinek
[>>>]
A kiszmet regénye alcímmel jelent meg a történet, amely a Jugoszláviában született, majd Amerikában élő, később a hetvenes években férjével és gyermekeivel együtt Egyiptomba költöző asszony, a művészettörténész Arna életén keresztül mutatja be az Ezeregyéjszaka 20. századi, 70-es, 80-as éveinek színes forgatagát, Egyiptom csodálatos világát. Az alcímben megjelölt kiszmet feloldását már az első fejezetben megadja a szerző. Ez az arab kifejezés a végzetre, sorsszerűségre, a balszerencsére, azaz arra utal, amely minden embernek meg van írva a sors könyvében és ezért azt belenyugvással kell tudomásul vennie mindenkinek. Ebből a kiindulópontból ered a regény szereplőinek élethez való viszonyulása, és ezt a magatartást lassan Arna is átveszi. A nyugdíjas éveit, férjével együtt már Spanyolországban töltő Arna "végigfuttatja" emlékezetében azokat az éveket, az ízekkel, hangokkal, illatokkal átszőtt, színes képsorokat, amelyek egy életre meghatározták személyiségfejlődését. A főváros, Kairó dúsgazdag kiváltságosainak palotái éppúgy megjelennek az érzékletes képsorokon, mint a szennyben és szemétben, gyakorta a házak tetején meghúzódó nincstelenek nyomorúságos látványa. A bazárok nyüzsgő világa, a taxisok szabályt nem ismerő, életveszélyes vezetése, a minden utcasarkon kezüket, baksikért tartó gyerekek, vagy koldusok látványa. Arna szolgálót is kap maga mellé, Nabilát, aki később Európába visszatérve is követi asszonyát. Nabila rettegi a dzsinnek és a más fantasztikus hiedelmek talaján életre kelt lényeket és a csodákat ezekkel megismerteti asszonyát is. Arna megismerkedik a görög származású Kosztával, a régiségkereskedővel, aki beavatja őt az Ezeregyéjszaka csodálatos meséinek világába. Az üzletében található értékes, antik tárgyak mindegyikéhez egy-egy szép mese fűződik és Arna élvezettel hallgatja ezeket a különös történeteket, míg egy napon valaki meggyilkolja Kosztát. Ezután a férfi temetésének és örökösödési tárgyalásának ügyeit a hozzá legközelebb álló Arna intézi és a folyamat nyomán újabb és újabb arcait mutatja meg Egyiptom hivatalos világa. Az élvezetes történet írója hitelesen, eleven színekkel láttatja Arna és családja életterét, amelynek csodájáról az asszony vallomása végképp meggyőzi az olvasót. "Én vagyok a tanú, nekem is mindenre felhívták a figyelmemet, mindenre felkészítettek Kairó előtt, mondták, hogy egy világcsoda, aztán mégis, amikor ott találtam magam a helyszínen, majd hanyatt estem" Ajánlásra érdemes regény, amelynek írója is megismerésre vár a hazai olvasóközönség előtt. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]
|
Pld. |
Raktár |
Rakt.jelzet |
Lelt.szám |
Info |
---|
Balatonboglár fiók : 1 kölcsönözhető; ebből 1 elvihető | 1. | Szépirodalom | T 52 | 64591 | Kölcsönözhető |
|
|