Újabb történelmi regénnyel jelentkezik a Bakóczy Sára írói álnéven alkotó Fancsali Judit. A történet a szabadságharc leverése után két évvel, 1851 decemberében veszi kezdetét és egészen 1861 augusztusáig tart. A magyar történelem egyik legsötétebb évtizedéről van szó: az ún. Bach-rendszerről és az   [>>>]

Újabb történelmi regénnyel jelentkezik a Bakóczy Sára írói álnéven alkotó Fancsali Judit. A történet a szabadságharc leverése után két évvel, 1851 decemberében veszi kezdetét és egészen 1861 augusztusáig tart. A magyar történelem egyik legsötétebb évtizedéről van szó: az ún. Bach-rendszerről és az azt követő két évről, melyet az 1861-es országgyűlés zárt le. Ebben az időszakban a rebellis Magyarországot megkísérelték betagolni a központilag irányított összbirodalomba, eltörölték a vármegyerendszert, átszervezték a közigazgatást, melynek a nyelve a német lett. Sokan még mindig börtönben raboskodtak, továbbra is mindennaposak voltak a letartóztatások és kivégzések. Miközben az emberek rettegtek a zsandároktól, a kémektől és a besúgóktól, sokan a passzív ellenállásba menekültek, megtagadták az adók fizetését, nem vállaltak hivatalt, egyesek azonban menekülő honvédeket bújtattak vagy titkos összeesküvéseket szerveztek. A harcok résztvevői és a politikai vezetők jelentős része pedig külföldre menekült, mint Kossuth Lajos, Klapka György vagy Teleki László. Ferenc József végül 1859-ben menesztette Alexander Bachot, és reformígéreteket tett a magyaroknak, amely az 1861. évi országgyűléshez vezetett. Ezt az időszakot dolgozza fel hát a regény, annak minden fontos történésével együtt, a politikai emigráció mindennapjaira is kitérve. A cselekmény elsősorban két személy körül forog: egyrészt Ferenczy Ida életét ismerhetjük meg ebben a tíz évben, aki egy vidéki kisnemes lányából Erzsébet császárné felolvasónője és bizalmas barátnője lesz, másrészt az alcímben is feltüntetett gróf Andrássy Gyuláét, a "szép akasztott"-ét, aki Párizsban akkoriban a szalonok kedvence volt, ám 1857-ben hazatért és fontos szerepe volt a Kiegyezés előkészületeiben. Mellettük természetesen olyan további fontos szereplők is felbukkannak a regényben, mint Almásy Pál, III. Napóleon, Deák Ferenc, Horváth Mihály, Laborfalvi Róza, Noszlopy Gáspár, Széchenyi István, Teleki László vagy Vay Miklós (akiket rövid életrajzok is bemutatnak a kötet végén). "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]