A kanadai születésű angol írónő lélektani regényének egyik főszereplője, egyben narrátora M., a Párizsban tartózkodó középkorú nő, aki reggeli sétája közben egy galéria kirakatában megpillantja L., a jó nevű festő önarcképét. A látvány lenyűgözi, úgy érzi, a művész itt van vele, szinte valóságosan   [>>>]

A kanadai születésű angol írónő lélektani regényének egyik főszereplője, egyben narrátora M., a Párizsban tartózkodó középkorú nő, aki reggeli sétája közben egy galéria kirakatában megpillantja L., a jó nevű festő önarcképét. A látvány lenyűgözi, úgy érzi, a művész itt van vele, szinte valóságosan a közelében. Elhatározza, meghívja a festőt a lápvidéken található, mindentől messzire eső tanyájuk vendégházába. L. némi hezitálás után el is fogadja a meghívást, hogy a világtól elvonulva alkosson. A regény szövege voltaképp az asszony Jeffersnek szóló beszámolója, számára fogalmazza meg rendkívül aprólékosan és körültekintően - szinte az események megtörténtével egy időben - a festővel kapcsolatos élményeit és gondolatait. Az asszony elbeszélése korántsem szorítkozik az események ismertetésére, nagyon is elkalandozik, távoli kitérőket tesz, emlékeket idéz, elmélkedéseket fogalmaz meg az emberi kapcsolatokról, a bizalomról és a bezárkózásról, a gyermeknevelésről, a művészetekről, de megismerteti beszámolója címzettjét a férjével, Tonyval, szűk baráti társaságukkal, és leginkább önmaga bonyolult lelkivilágával, valamint a neki kitárulkozó festő élettörténetének epizódjaival. M. és L. intimnek elképzelt találkozását némileg megzavarja, hogy a festő nem egyedül, hanem a párjával, Brett-tel érkezik a vendégházba. Az asszony aprólékosan beszámol a tanyán töltött napokról, az itteni csöndes élet jelentéktelen mozzanatairól, az ágynemű puhaságától az esti tűzrakásig, a társalgások során fölmerült emlékektől a zöldségeskert műveléséig, mégis az asszony beszámolójában egyre több jel utal arra, hogy L. jelenléte fölkavarja a vendéglátó házaspár életét. Rachel Cusk az emberi viszonyokban rejlő nyílt konfliktusok megjelenítése mellett föltárja a kapcsolatok rejtett motívumainak sokaságát. A történet csaknem tragikus véget ér, a festő szívrohamot kap, kórházba kerül, és amikor elhagyja a vendégházat, Párizsba indul, de előtte az itt készült képeit a házigazdáira hagyja. Az asszony pedig magában lezárja a történetet:"?Úgyhogy lemondtam L.-ről, lemondtam róla a szívemben, és betöltöttem magamban a titkos helyet, amelyet végig szabadon tartottam neki". "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]