2020-ban írt doktori disszertációjának átdolgozott és könyvvé szerkesztett változatában Hazai Kinga jogász a szerzői és öröklési jog szerepével foglalkozik a szellemi alkotások társadalmi érvénysülésében. Sajátos műfajú kötetről van szó, hiszen a szellemi alkotások jogának számos kulturális   [>>>]

2020-ban írt doktori disszertációjának átdolgozott és könyvvé szerkesztett változatában Hazai Kinga jogász a szerzői és öröklési jog szerepével foglalkozik a szellemi alkotások társadalmi érvénysülésében. Sajátos műfajú kötetről van szó, hiszen a szellemi alkotások jogának számos kulturális vonatkozása van, és a szerző azon kívül, hogy a terület jogi szabályozását bemutatja, az esettanulmányokban a közelmúlt kultúrtörténetéből is hoz példákat. „A mű problematikája mélyén az a nem könnyen teljesíthető igény rejlik, hogy a szerzői művek jogi védelme keretében optimálisan össze kell egyeztetni a szerző érdekeltségének biztosítását a szerzői mű minél szélesebb körű társadalmi felhasználásának lehetővé tételével – fogalmaz a kötet ajánlásában a témavezető Vékás Lajos professzor. A tematikai kontextust, a disszertáció tárgyát, a kutatásmódszertani megközelítést, a terminológiát és a történelmi aktualitást felvázoló bevezetőt követően a szerző hat főfejezetben összegzi meglátásait. Elsőként kísérletet tesz az alapvető fogalmak tisztázására, történelmi kontextusban való elhelyezésére, majd a szerzői mű kettős jellegét, az erkölcsi és vagyoni jogi aspektusokat vázolja fel, valamint értelmezi az e kettősségből eredő tulajdonjogi bonyodalmakat. A harmadik rész az öröklési jogi szabályok elemzésén keresztül világít rá a szerző/jogutód bonyolult tulajdonosi pozíciójára, a szerzői művek vonatkozásában az új Polgári törvénykönyv adta öröklési jogi reformokat bemutatva. Ezt követően értelmezi a szerzők, jogutódok és az emberiség felelősségi kérdéseit a szerzői művek tekintetében, majd az előző fejezetekben tárgyalt kérdések jelen lévő akut állapotát vizsgálja meg, egyben megoldásokat is keresve azokra. Könyvében olyan érdekes eseteket hoz fel példaként egyebek mellett, mint a Wagner-jogutódok rendelkezései a Parsifal előadásaival kapcsolatban, John Huston fekete-fehér filmjeinek utólagos színezése a nyolcvanas évek végén, Gerard Reve holland író 1966-os ún. „szamárpere, a Kertész Imre hagyatékával kapcsolatos jogvita a tervezett Kertész Imre Intézet és a berlini Művészeti Akadémia között, a Harisnyás Pippi eredeti kéziratának 2007-es vitatott kiadása, Ira Gershwinnek a Porgy és Bess előadásával kapcsolatos rendelkezése és a 2018-as magyarországi előadás körüli viták, vagy éppen a svédországi Kalózpárt 2009-es választási ígérete, miszerint a szellemi tőkét csak öt évig illetné meg védelem. Az utolsó részben a szerző összegzi a dolgozat főbb tételeit. A kiadványt bibliográfia és jegyzetek zárják. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]