Arany János recepciójának főbb tendenciáit mutatja be az Eötvös Loránd Tudományegyetem Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet Bölcsészettudományi Kar XVIII-XIX. Századi Magyar Irodalomtörténeti Tanszék vezetője, Szilágyi Márton által szerkesztett tanulmánykötet. A szerkesztő az előszóban
[>>>]
Arany János recepciójának főbb tendenciáit mutatja be az Eötvös Loránd Tudományegyetem Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet Bölcsészettudományi Kar XVIII-XIX. Századi Magyar Irodalomtörténeti Tanszék vezetője, Szilágyi Márton által szerkesztett tanulmánykötet. A szerkesztő az előszóban röviden felvázolja Arany fogadtatástörténetét, egyben a kötet szerkesztési szempontjait. Rögtön leszögezi, hogy teljes bemutatásra nem is vállalkozhatott, hiszen az idevonható anyag jócskán meghaladta volna a közölhető terjedelmet. Épp ezért néhány fontos tendenciát érzékeltetnek a gyűjteménybe felvett írások, elismert szerzők tollából, Babits Mihálytól Hoppál Mihályon, Kemény Zsigmondon, Kukorelly Endrén, Margócsy Istvánon, Szegedy-Maszák Mihályon, Szörényi Lászlón és Tarjányi Eszteren át S. Varga Pálig (a legkorábbi írás 1854-ben, a legújabb 2019-ben látott napvilágot). A teljes terjedelemben közölt írásokban olyan témákról esik szó egyebek mellett, mint Petőfi Sándor és Arany János kapcsolata, Arany és a protestantizmus, a Toldi tartalma és lírai jellemzői, a mű mitológiai háttere, Arany és az epikus perspektíva, a kisebb költemények, a Hajnal Péter álnév alatt megjelent első és utolsó verse, az Arany-balladák tragikuma, Arany János Hamlet-fordítása vagy a költő irodalmi képe. Utolsóként Nádasdy Ádám Ijedt zavarban felkapott lepel című versét olvashatjuk. A kiadvány végén a közölt szövegek eredeti megjelenési adatait találjuk. Nagyobb irodalomtörténeti gyűjteményeken túl egyetemi, főiskolai könyvtárakba kifejezetten ajánlható. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]