Mondják, a sportban és az életben nincsenek "mi lett volna, ha?"? kezdetű mondatok. A sikeres veterán krimiíró, Kondor Vilmos mégis a valóság erejével képzelte el, milyen lett volna Az első budapesti olimpia. Elhagyva a hét kötetre rúgó Bűnös Budapest-ciklusban megidézett harmincas és ötvenes   [>>>]

Mondják, a sportban és az életben nincsenek "mi lett volna, ha?"? kezdetű mondatok. A sikeres veterán krimiíró, Kondor Vilmos mégis a valóság erejével képzelte el, milyen lett volna Az első budapesti olimpia. Elhagyva a hét kötetre rúgó Bűnös Budapest-ciklusban megidézett harmincas és ötvenes éveket, a Második magyar köztársaság című regényével tavaly útjára indította alternatív tematikus történelmi sorozatát, ahol is 1944-ben Magyarország kiugrási kísérlete sikerrel járt, és a háború végén nem az ún. keleti blokkhoz tartozik. Nincsenek szovjetek vagy kommunista hatalom, jólét uralkodik, a köztársasági elnök pedig ifjabb Horthy Miklós. A fiktív sztori az olvasókat sem hagyta hidegen: a szerző idén tavasszal elnyerte érte a Zsoldos Péter-díj Közönségdíját. A jelen folytatáskötetben a megismert főhős, Nemes Albert, az éles eszű, remek intuíciókkal megáldott főfelügyelő és még sok mellékkarakter ismét felbukkannak. 1968-ban járunk, és Mexikóváros sorozatos diáktüntetések okán lemondja az ötkarikás játékok megrendezését, ezért Budapest ad otthont a XIX. nyári olimpiának. A város hemzseg a turistáktól és külföldi sportolóktól, mindenki lázban ég és Szécsi Pál olimpiai himnuszát énekli.*** A magyar úszócsapat legígéretesebb tagja, az amerikai származású, honosított Ike ?Johnny? Wilkerson azonban versenye kezdetén holtan süllyed a medence aljára. Szervezetében többféle drogot is találnak, egy erdélyi terrorista szervezet, A Fejedelem kardja pedig magára vállalja a gyilkosságot. A budapesti rendőrség főkapitánya, az előzményből is ismert Kádár János azonban a mérgek összetétele alapján nem politikai indítékra gyanakszik. A történet narrátora, Nemes százados kapja meg a fiatal olimpikon ügyét, és mellé ismét egy új társat, a Kecskemétről érkezett, nyugdíj előtt álló Magyar Tivadar felügyelőt, aki épp főhősünk ellentéte: hallgatag, régi vágású, kellemetlen és módszereiben brutális. A két nyomozó nehezen csiszolódik össze, és közben Nemest ismét szorítja az idő: egyrészről az amerikai nagykövetség Ms Edith Adler személyében folyamatosan nyomás alatt tartja, az olimpiai szövetség (élén Sebes Gusztávval, köztük Halassy Olivérrel vagy Gerevich Aladárral) pedig inkább nehezíti a nyomozást, ráadásul felettesei közt hatalmi harcok vannak kialakulóban. Kondor regényeinek mindig is az egyik szereplője volt a főváros. Az alternatív helyszín fejlettségét érzékelteti, hogy a mozgatható modulokból álló és cölöpökre épült olimpiai falu Friedman Yona János (aki valóban a mobil építészet egyik megteremtője volt) tervei alapján épül meg a Margit-szigeten. Bár Bibó István polgármester nem rajong a koncepcióért, mégis népszavazást ír ki a megépítéséről. Ismét feltűnik a Gotham Citynek becézett, Deák téri főkapitányság és a Szabadkikötő (gyakorlatilag a Duna teljes budapesti szakasza Újpesttől Csepelig) csempészeinek veszélyes világa is. E mellett további létező történelmi személyek és hírességek is feltűnnek a könyv lapjain. A nyomozás során kiderül, hogy az ünnepelt sztársportoló és szerelme, Erőss Szilvia (szintén az úszósport nagy reménysége) élete korántsem olyan csillogó, mint amilyennek a magazinok lefestik. Az író kíméletlen őszinteséggel tárja fel az élsport embertelen világát. A Nemes-Magyar nyomozópáros minél tovább jut a szálak felgöngyölítésében, annál egyértelműbbé válik, hogy a tettest a sport berkeiben kell keresni. Bár finom humor szövi át a párbeszédeket, beszólásokat, a végkifejlet elég nyomasztó, hiszen nem kell erőszakos bűncselekmény, véres gyilkosság ahhoz, hogy megrázza az olvasót az érzelmi abúzus sokszor kegyetlenebb alkalmazása. Összességében mégis érdekes csemegét ígér az izgalmas cselekményvezetés és az alter Budapest merész és szórakoztató gondolatkísérlete. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]