Az Adrián játszódó történelmi kalandregény a kelet-közép-európai, magyar vonatkozásokkal is bíró história egy szinte elfeledett eseménysorát dolgozza föl belletrisztikus eszközökkel, eseménydúsan ábrázolt korrajz keretében. A mű szereplői az uszkókok; nevük gyűjtőfogalom, azokat a horvát, szerb,   [>>>]

Az Adrián játszódó történelmi kalandregény a kelet-közép-európai, magyar vonatkozásokkal is bíró história egy szinte elfeledett eseménysorát dolgozza föl belletrisztikus eszközökkel, eseménydúsan ábrázolt korrajz keretében. A mű szereplői az uszkókok; nevük gyűjtőfogalom, azokat a horvát, szerb, bosnyák csoportokat jelenti, amelyek a nyugat felé nyomuló török birodalom elől a velencei fennhatóság alá tartozó Dalmáciába, vagy Magyarország déli peremvidékére vonultak. A 16. század derekán a központjuk a dalmáciai Zengg városa volt, innét jártak tengeri kalóz portyákra, főleg török hajókat támadtak meg. A mozgalmas és szerteágazó cselekményű, mozaikos szerkezetű, igen sok szereplőt mozgató és számos helyszínen játszódó kalandregény cselekménye az 1571. október 7-i lepantói tengeri ütközetet követő időben kezdődik, amikor az egyesült keresztény seregek legyőzték a török hadiflottát. Bonyolult nemzetközi helyzet alakult ki a Földközi-tenger és az Adria térségében; Velence féltékenyen őrizte egyeduralmát, nem engedhette meg sem a törökök, sem a Habsburgok térnyerését. Az utóbbiak jó ideig támogatták az uszkókokat, ám egy idő után fontosabbá vált számukra a Velencével való együttműködés, a kalózok ezután már velencei gályákat is meg-megtámadtak. Ebben a helyzetben tört ki 1616-ban egy újabb háború, amelyben az osztrákok és szövetségeseik, az uszkókok és a spanyolok álltak szemben a velencei zsoldban álló hollandokkal és angolokkal. Újabb fordulat után Bécs számára is kezdtek kellemetlenné válni a kalózok A 16-17. századi, az Alpoktól a dél-dalmáciai területekig terjedő háborúskodások adják a történelmi keretet Benkő László regénye cselekményének, ezt a históriai kavalkádot jeleníti meg kalandos epizódok formájában. A regény helyszínei között találjuk a térség hatalmi központját, Velencét, a dalmáciai városokat, Ragúzát, Zengget, Zárát, Spalatót. Az író a temérdek szereplő mellett Roko kapitány mozgalmas életútját követi visszavonulásáig, a tengeri hajós történetek romantikáját vegyítve a történelmi ismeretterjesztéssel, így kerül egymás mellé a végtelen tenger szimbolizálta szabadságvágy, a nemzetközi diplomácia megannyi ravasz húzása, az ütközetek izgalma, az uszkókok embert próbáló sorsa. A regény voltaképp a történelmi események kronológiájára fölfűzött kalandsorozat, egymáshoz lazán kapcsolódó epizódok sokasága. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]