„Jól rendelték azt az istenek, hogy a szegény ember is tudjon kacagni. Nemcsak sírás-rívás hallik a putriban, hanem szívből jövő kacagás is elég. Sőt az is igaz, hogy a szegény ember sokszor nevet, mikor inkább volna oka sírni – ezekkel a sorokkal kezdődik Móricz Zsigmond klasszikus novellája, a   [>>>]

„Jól rendelték azt az istenek, hogy a szegény ember is tudjon kacagni. Nemcsak sírás-rívás hallik a putriban, hanem szívből jövő kacagás is elég. Sőt az is igaz, hogy a szegény ember sokszor nevet, mikor inkább volna oka sírni – ezekkel a sorokkal kezdődik Móricz Zsigmond klasszikus novellája, a Hét krajcár (1908), amely ennek a Móricz-elbeszélésgyűjteménynek az egyik címadó darabja lett. Gyurgyák Bálint válogatásában összesen huszonegy Mikszáth-novella kapott helyet, köztük olyanok, mint Az utolsó betyár (1903), a Fillentő (1906), a Judith és Eszter (1908), a Tragédia (1909), A nihilista (1916), a Kis Samu Jóska (1918), a Barbárok (1931), Az úr a tornácon (1932), A stipendium (1933), a Tyúkleves (1935), a Gyerektelenek (1936) vagy A világ végén már szép és jó (1938). Az iskolai könyvtárba ajánlható kiadványt életrajzi jegyzet zárja. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]