A neves filmrendezőtől nem áll távol az írás: Duló Károly a filmelméleti kérdések taglalása után hamar a szépirodalomhoz igazolt át, ezt számos korábbi könyve is bizonyítja, melyekben azonban olyan esztétikai és filozófiai, máskor művészetelméleti kérdéseket boncolgat, amelyek munkássága korábbi   [>>>]

A neves filmrendezőtől nem áll távol az írás: Duló Károly a filmelméleti kérdések taglalása után hamar a szépirodalomhoz igazolt át, ezt számos korábbi könyve is bizonyítja, melyekben azonban olyan esztétikai és filozófiai, máskor művészetelméleti kérdéseket boncolgat, amelyek munkássága korábbi szakaszában is élénken foglalkoztatták. Nem véletlen, hogy a mozgókép után a festmények, valamint a par excellence művész, az impresszionista festő alakja jelenik meg Duló legújabb könyvében. Claude Monet és Pierre-Auguste Renoir személye és munkássága ugyanis lehetőséget teremt az írónak, hogy feltárja a művészet mozgatórugóit, a művész dilemmáit, esendő, emberi oldalát, valamint az ábrázolás technikai, esztétikai, etikai és elméleti részleteit is. A regényes elbeszélés emellett egy olyan jelenséget is a középpontba állít, amellyel mindenkinek, aki halandónak születik egyszer szembe kell néznie – ez a halál, az öregedés, a testi gyengülés. A jelen kötetben Monet és Renoir beszéli el életét és alkotásainak történetét egy-egy dramatizált keretben. Renoir a sebesült fiával beszélget, míg Monet Georges Clemanceau francia miniszterelnöknek címzi sorait. A két párhuzamosan futó monológ betekintést nyújt a művészek gondolataiba, de ezt nem a mindentudó narrátor omnipotenciájának köszönhetően tudjuk meg, hanem a művészek önfeltáró gesztusai révén. A két idős úr ugyanis anekdotázva előadja mindazt, ami megesett velük – szembenézés, lezárás, megbékélés és a megválaszolhatatlan kérdések hajszolása. Aki érdeklődik a francia impresszionisták, valamint a fentebb leírt jelenségek iránt, nem fog csalódni ebben a gördülékeny stílusban megírt könyvben. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]