A Leningrádban született Gary Shteyngart hétévesen került kivándorló szüleivel az Egyesült Államokba; ez az életrajzi tény írói munkásságának egyik fő irányadója és témája, több regényének főhőse orosz zsidó kisfiúból amerikai íróvá lett férfi. Így van ez újonnan lefordított könyvében is, amely   [>>>]

A Leningrádban született Gary Shteyngart hétévesen került kivándorló szüleivel az Egyesült Államokba; ez az életrajzi tény írói munkásságának egyik fő irányadója és témája, több regényének főhőse orosz zsidó kisfiúból amerikai íróvá lett férfi. Így van ez újonnan lefordított könyvében is, amely ötletét tekintve igencsak emlékeztet Boccaccio Dekameronjára. Az önéletrajzi ihletésű főszereplő, az orosz származású amerikai író, Alexander Senderkovsky – barátainak Sasha – New York állam dombvidékén él, itt terül el a birtoka, amelyen egy faházas kemping is található. Ide érkeznek barátai, hajdani osztálytársai, hogy erről az elzárt birtokról ki sem mozdulva vészeljék át a világjárvány félévnyi időszakát. A boccacciói alaphelyzetbe zárt társaság az emberi kapcsolatok sokféleségét és az emberi jellemek számosságát példázza. Itt tartózkodik a házigazda ugyancsak orosz származású felesége, a pszichiáter Masha, kínai születésű fogadott lányuk, Natasha, azután az író két középiskolai osztálytársa, a koreai származású Cho és az indiai gyökerű Vinod Mehta, valamint a híres Színész, no meg az időnként fölbukkanó környékbeli lakosok. Vagyis ez a birtok kicsiben szinte leképezi a fél világot, a nációk és karakterek sokféleségét, a földi civilizáció megannyi sajátosságát. A házigazda vendégei érkezése előtt bespájzol ételből, italból, hogy a társaság semmiben ne szenvedjen hiányt. A regény szinte állóképekből, jelenetekből álló cselekményének kerete az összezártság, az esetleges tevés-vevés, de leginkább az olykor komoly beszélgetés, vagy épp a felszínes csevegés. Ebben a semmiségektől meghatározott környezetben bontakoznak ki az új és régi, az erősödő vagy meglazuló emberi kapcsolatok, a futó érintkezések, a baráti összetartozások és hamisságok. Főképp a gondolatok és diskurzusok keretében rajzolódnak ki a karakterek, és ezekben jelenik meg a mai Amerika „lélekrajza, amelyben ott húzódik a rasszizmus előítéletessége, a társadalmi feszültségek megannyi erővonala, az erőszak problémája. A terjedelmes regény végül is olyan, mint egy minimalista ábrázolatú színdarab, amelyben nem a cselekmény a fontos, hanem az előélet által meghatározott emberi megnyilvánulások és helyzetek, a pozitív vagy negatív töltésű feszültségek. Ebben a kis panoptikumban ott van a messziről érkezett emberek múltja, emlékeik sokasága, hátterében pedig az aprólékosan megrajzolt és korjellemző díszlet. [<<<]