A Horthy-korszak legnépszerűbb magyar írójának számít Herczeg Ferenc, aki azonban 1949-ben tiltólistára került. Életműve 2020-ban került be a Nemzeti Alaptantervbe, irodalmi Nobel-díjra jelölt Az élet kapuja című regénye pedig kötelező olvasmány lett a 12. évfolyam számára. Művei közül Fekete   [>>>]

A Horthy-korszak legnépszerűbb magyar írójának számít Herczeg Ferenc, aki azonban 1949-ben tiltólistára került. Életműve 2020-ban került be a Nemzeti Alaptantervbe, irodalmi Nobel-díjra jelölt Az élet kapuja című regénye pedig kötelező olvasmány lett a 12. évfolyam számára. Művei közül Fekete szüret a Badacsonyon című rövidprózája, A hét sváb és a Kék róka című regényének részletei, valamint Bizánc című háromfelvonásos drámája is bekerült a NAT-ba és a Kerettantervekbe, mint feldolgozandó mű. A KELLO diákkönyvtár sorozat egyik első kötete két Herczeg-művet tartalmaz ezek közöl.*** Elsőként az eredetileg 1904-ben megjelent Bizánc olvasható, amely 1948-ig bezárólag számos alkalommal került színre, azt követően azonban sokáig nem láthatta a közönség. Hosszú szünet után az utóbbi években többször ismét színpadra vitték, 2014-ben pedig Selmeczi György opera-átirata is elkészült. A dráma 1453-ban játszódik, a bizánci birodalom török által ostromolt fővárosában, alapvetően a császári trónteremben. Miközben Mohamed seregei a várost ostromolják, Konstantin császár pedig a genovai zsoldoskapitánnyal, Giustiniani Giovannival együtt a védelmet irányítja, az udvari emberek, így Spiridion udvari kamarás és Laszkarisz, az odaveszett tengeri flotta admirálisa leginkább azon ötletelnek, hogyan meneküljenek el az ostromlott várból. Tervük szerint foglyul akarják ejteni a császárt, és túszként magukkal vinni a szultán táborába. De Konstantin saját családtagjai is hasonlóképpen gondolkodnak: őrült ikeröccse, Demeter is a császár halálát kívánja, felesége, Iréne császárné pedig férje megmérgezését tervezgeti, és azt reméli, utána a szultán megkegyelmez neki. A pátriárka is csak a túlélésre játszik, még az iszlám hitet is felveszi, Murzafosz kalmár pedig fel akarja vásárolni a császári kincstárat. Közben a pátriárka az egyik kapun beengedi az ostromló seregeket, így a törökök már a várfalakon belül vannak, és hamarosan kezdetét veszik a fegyverletételi tárgyalások is. De vajon mi vár az uralkodóház tagjaira és az udvari hatalmasságokra ebben a rendkívüli helyzetben? Túléli bárki is a várható mészárlást?... Az élet kapuja 1512-ben játszódik. Boldogasszony havának 26. napján nagy napra virrad Róma. Már kora hajnaltól folyik a várakozásteljes ünnepi gyülekezés a főutak mentén, ugyanis maga a konstantinápolyi pátriárka érkezik az Örök Városba. No persze nem a bő fél évszázada török uralom alá került Isztambul eretnek főpapját látja vendégül az Urbs, hanem a nyugati keresztény világban adományozott tiszteletbeli címet viselő magyar kardinálist, Bakócz Tamás esztergomi érseket. Az Anyaszentegyház egyik legbefolyásosabb és nem utolsósorban leggazdagabb főpapja persze nem véletlenül utazik oly messzire hazájától: a Szentszék köreiben nyílt titok, hogy a beteg II. Gyula pápa trónjára pályázik - nem is esélytelenül. Az pedig kétségtelen, hogy ha hatalomra jut, a világegyház minden hatalmát, tekintélyét és kincsét a hazáját fenyegető oszmán veszély ellen kívánja fordítani. Ez pedig nem csak a bíborosok többségének, az itáliai hatalmaknak, hanem a többi keresztény ország uralkodójának sem áll érdekében. Bakócz kíséretének tagja - a regény tulajdonképpeni főszereplője - ifjú unokaöccse és keresztfia, Vértesi Tamás is, aki tiszta érzésekkel, naivan szolgálja nagy hatalmú rokona és hazája ügyét. Nem is sejti, hogy Róma álságos gondolkodásmódjával és erkölcstelenségével szemben alig van remény tervük sikerére... Az általános gyűjtőkörű és középiskolai könyvtárakba ajánlható kötetet szómagyarázat zárja. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]