Egy trilógia befejező részét tartja kezében az olvasó. Az előzményekből (Apró bolt az öböl partján, Találkozzunk az öböl partján) már megismert szereplők sorsát szőtte tovább romantikus regényében az író. Rosa Larkin néhány évvel ezelőtt örökölt az angol tengerparton fekvő településen, Cockleberry   [>>>]

Egy trilógia befejező részét tartja kezében az olvasó. Az előzményekből (Apró bolt az öböl partján, Találkozzunk az öböl partján) már megismert szereplők sorsát szőtte tovább romantikus regényében az író. Rosa Larkin néhány évvel ezelőtt örökölt az angol tengerparton fekvő településen, Cockleberry Bayben egy kis üzletet. A titokzatos adakozó egyetlen feltételét szabta a kis bolt birtokbavételének, Rosa azt soha nem adhatja el. A lány időközben összeházasodott Josh Smith-tel, de a férfit munkája gyakran Londonba szólítja. Ilyenkor a fiatal asszonyka magányosnak érzi magát, szerencsére Virsli nevű kutyája mindig meg tudja őt vigasztalni. A kis kávézó, amelyet annak idején örökül hagyott rá titokzatos jótevője egyre közkedveltebb hely lesz, Rosa pedig időközben azon kezd gondolkodni, ha már szerencsésen sikerült az időközben megromlott házasságát stabilizálnia, itt az idő, hogy Josh-al gyermeket vállaljanak. Úgy gondolja ?megszabadul? a kávézótól, de mivel egykori feltétel miatt, el nem adhatja, így aztán szeretné felkutatni, azt a legalkalmasabb személyt, aki méltó módon folytathatná, amit ő elkezdett. Csakhamar elterjed a környéken, hogy a kávézó új tulajdonost keres és ekkor számos idegen tér be az asszonyhoz. Mivel Rosa gyermekként árvaházban nőtt fel, nem ismeri a szüleit, ekként nagy meglepetésként éli meg, amikor kiderül, van egy testvére. Nemsokára az édesapja is üzen neki, hogy szeretne találkozni vele, és rég eltemetett családi titkok kerülnek felszínre, eközben pedig Rosa pocakjában növekszik Josh-al való szerelmük gyümölcse. Hosszas keresgélés után a megajándékozott új tulajdonos, Titch Whittaker, méltó utódként viszi tovább a kis kávézót, amiről időközben az is kiderül, hogy azt Rosa nagyapa hagyta rá annak idején az unokájára? "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]