A Covid-világjárvány ihlette Kate Thompson első magyar nyelven olvasható regényét, amely egyben arra is felhívja a figyelmet, hogy a könyvtáraknak milyen fontos szerepe van a közösségek jövője szempontjából. Minderre a pandémia és a kényszerű korlátozások is rámutattak, hiszen a korábbiaknál többen   [>>>]

A Covid-világjárvány ihlette Kate Thompson első magyar nyelven olvasható regényét, amely egyben arra is felhívja a figyelmet, hogy a könyvtáraknak milyen fontos szerepe van a közösségek jövője szempontjából. Minderre a pandémia és a kényszerű korlátozások is rámutattak, hiszen a korábbiaknál többen fordultak ekkor az olvasás felé, valamint a könyvtáraknak azon gyermekek ellátásában is fontos szerep jutott, akik nem fértek hozzá kellő mértékben a távoktatáshoz és az internethez. A szerzőt mindez a második világháború éveire emlékeztette, mikor szintén az olvasás lett sokaknak a legfőbb kikapcsolódás, akár a vidékre menekültek, akár a londoni metrókban kialakított óvóhelyeken megbúvók számára. Az egyik ilyen menedékhely a befejezetlen Bethnal Green metróállomás volt, amely a légiriadók idején csaknem ötezer környékbelinek nyújtott menedéket. A keleti irányú alagútban háromszintes ágyakkal berendezett bunkereket alakítottak ki, de berendeztek orvosi rendelőt, valamint óvodát is, ahol a Női Önkéntes Szolgálat munkatársai dolgoztak vagy éppen egy kávézót, ahol meleg pitét és szalonnás szendvicseket kínáltak. A nyugati irányú alagútban egy háromszáz férőhelyes, színpaddal és reflektorokkal felszerelt színház is kialakításra került, ahol opera- és balettelőadásokat tartottak, de ott rendezték a háborús esküvőket is. És itt helyezkedett el a sebtében kialakított könyvtár is, mely mindössze tizenöt négyzetméteren, minden nap este fél hat és nyolc között várta az olvasókat, gondosan összeválogatott, négyezer kötetes kölcsönözhető gyűjteményével. Az 1924-ben nyitott, közeli Bethnal Green Könyvtárat ugyanis már a Blitz legelső éjszakáján bombázták, több ezer könyv semmisült meg ekkor, és ez arra kényszerítette a könyvtár vezetőjét, George F. Vale-t és helyettesét, Stanley Snaigh-t, hogy az állomány védelme és a kölcsönzési szolgáltatások folytonosságának biztosítása érdekében ideiglenesen a még meg nem nyitott metróállomásra költözzenek. A klasszikus irodalmi művek, gyermekkönyvek, versek és színdarabok mellett romantikus regények is helyet kaptak a Central Line nyugati irányú alagútjának ledeszkázott vágányai fölött kialakított könyvtárban, mely a gyerekeknek és a felnőtteknek egyaránt segített elmenekülni a fenti rémálmok elől. Ez a könyvtár szolgált mintául a szerzőnek, aki némileg megváltoztatta a körülményeket, a cselekmény középpontjába pedig a fiatal özvegyasszonyt, Clara Buttont állította, akinek a férje Dunkerque-nél esett el nem sokkal korábban. Ruby nevű barátnőjével ezt követően arra tették fel az életüket, hogy minél többeknek segítsenek, a föld alatti könyvtárban pedig mind az otthonaikból evakuált családok tagjai, mind a több műszakban dolgozó, fáradt munkások, mind a bántalmazott nők vigaszra és reményre találtak. Az elhúzódó háború azonban az ő kitartásukat is próbára tette. A szerzői utószóval és válogatott bibliográfiával záródó regény széles körben ajánlható beszerzésre. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]