Cím: |
Velünk a vihar
| Szerző: |
Chan, Vanessa |
Közrem.: |
Csonka Ágnes (ford.) |
Szerz. közl: |
Vanessa Chan ; [ford. Csonka Ágnes]
| Kiadás: |
Budapest : 21. Század K., 2024 |
Sorozat: |
Kult könyvek |
Eto: |
820(73)-31=945.11
Táblázat |
Kód |
Magyarázat |
ETO jelzet:
820(73)-31=945.11
|
Fő |
820-31 |
angol irodalom, regény ; regény, angol irodalom ; angol regény
|
Földrajz |
(73) |
Amerikai Egyesült Államok
|
Nyelvi |
=945.11 |
magyar nyelven
|
| Eredeti cím: |
The storm we made (magyar)
| Cutter: |
C 16
| ISBN: |
978-963-568-479-3
| Nyelv: |
magyar
| Oldal: |
317, [2] p.
| UKazon: |
202412154
| Kivonat: |
Malajziában született és nőtt fel, s ma Brooklynban él Vanessa Chan, a Velünk a vihar szerzője. Mint azt az előszóban is említi, gyermek- és fiatalkorában nem sokat tudott szölőhazája második világháború alatti történetéről, és még a nagyszülei, de más idős helyiek sem szívesen meséltek neki az
[>>>]
Malajziában született és nőtt fel, s ma Brooklynban él Vanessa Chan, a Velünk a vihar szerzője. Mint azt az előszóban is említi, gyermek- és fiatalkorában nem sokat tudott szölőhazája második világháború alatti történetéről, és még a nagyszülei, de más idős helyiek sem szívesen meséltek neki az 1941 és 1945 közötti évekről, legfeljebb annyit, hogy rossz idők voltak és hogy szerencsére túlélték. Annyit azért tudott, hogy a japán hadsereg leleményes módon észak felől, Thaiföldön át, kerékpáron hatolt be az országba, miközben a brit ágyúk dél felé, a tengerre néztek.*** Hogy a megszálló japánok brutálisak voltak, és kíméletlenül legyilkoltak mindenkit. Hogy az előre nyomulás közben piros szórólapokat dobtak le az ?Ázsia az ázsiaiaké? szöveggel, ami egyszerre volt figyelmeztetés és fegyverbe hívó felszólítás. Apai nagyanyjából később is csak annyit tudott kiszedni, hogy miként lehet túlélni a legnagyobb eséllyel egy légicsapást, és már bőven felnőtt volt, amikor megtudta, hogy a nagyanyja a megszállt Kuala Lumpurban töltötte tizenéves korát, hogy valóságos küzdelem volt élelmet szerezni, hogy az iskolákat bezárták, és hogy a japán titkosrendőrség, a Kempeitai sokakat letartóztatott. Ezeket a tényeket évekre elraktározta magában, majd egy irodalmi műhelyben született házifeladat ismét előhívta azokat, a Covid-világjárvány idején pedig kibővítette a történetet, és ennek eredménye a most magyarul is megjelenő debütáló regény. A történet még 1935-ben, a britek által megszállt Malájföldön, Bintangban - vagyis Kuala Lumpurban - veszi kezdetét. A cselekmény középpontjában egy elégedetlen maláj édesanya, egy alacsony rangú bürokrata felesége, Cecily áll, aki valószínűtlen körülmények között válik a japánok kémjévé. Fujimara tábornok a fényes jövő ígéretével csábítja el, és a tábornok külön bejáratú kémje lesz, még azután is, hogy a japánok megszállják az országot és diktatúrát vezetnek be? 1945 februárjában Cecily családja szörnyű veszélyben van: tizenöt éves fia, Abel eltűnt, egy munkatáborba hurcolták, legidősebb lánya, Jujube egy részeg japán katonák által látogatott teaházban dolgozik, legkisebb lánya, Jasmin pedig egy pincében van bezárva, hogy ne kényszeríthessék prostitúcióra. Cecily mindent igyekszik megtenni a gyermekei megmentése érdekében. Emellett két dolgot tud biztosan: hogy mindez jelentős részben az ő hibája és hogy a családja soha nem tudhatja meg az igazságot azzal kapcsolatban, hogy mi volt a szerepe a háború elindulásában? "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]
|
Pld. |
Raktár |
Rakt.jelzet |
Lelt.szám |
Info |
---|
Balatonboglár fiók : 1 kölcsönözhető; ebből 1 elvihető | 1. | Szépirodalom | C 16 | 65577 | Kölcsönözhető |
|
|