A Raffay Andrea által szerkesztett kötet az első, amely Petőfi özvegyének ma föllelhető összes versét és versei kéziratának másolatát tartalmazza, ezen felül szerepelnek benne eddig kiadatlan költeményei is, valamint fordításai és prózai munkái. A szerkesztő betűhíven közli Szendrey Júlia   [>>>]

A Raffay Andrea által szerkesztett kötet az első, amely Petőfi özvegyének ma föllelhető összes versét és versei kéziratának másolatát tartalmazza, ezen felül szerepelnek benne eddig kiadatlan költeményei is, valamint fordításai és prózai munkái. A szerkesztő betűhíven közli Szendrey Júlia valamennyi művét öt nagy egységre tagolva. Az első rész a vitathatatlan tehetségű költőnő 1854 és 1865 között keletkezett költeményeit és azok kéziratának másolatait közli az MTA Kézirattárában található füzet alapján. Összesen 49 költemény szerepel itt, ebből 26 volt eddig ismert. A második egység a költőnő eddig ismeretlen verstöredékeit tartalmazza, éspedig az OSZK Kézirattárában föllelhető iratanyag alapján. Külön fejezetet kaptak a versfordítások, ezek túlnyomó többsége Heine munkáinak átültetései, szám szerint 31. A negyedik rész Szendrey Júlia prózai műveit (Erdőd; Itt vagy tehát végre előttem?) adja közre; végül az utolsó egység Raffay Andrea tíz, Szendrey Júliáról szóló dolgozatának foglalata. A tanulmányok elsőjében (Szendrey Júlia összes költeménye) szerzője az utókori vélekedések felől közelít a költőnő munkásságához, akit Herczeg Ferenc a "magyar George Sand"-nak nevezett, Bihari Mór pedig "a költészet szomorú, gyászos papnőjének" titulált. Valóban, Szendrey Júlia tragikus személyes sorsának életérzése, illetve a költőnő hazafias történelemszemlélete romantikus formában jelenik meg a verseiben, amely a halálvágy és a hősi múlt megéneklésének ötvözete. Az előbbire példa a Nyugalomvágy; Keserű kín és gyötrelem?; El, messze innen!; Boldogtalan vagyok?; az utóbbira, a hazafias versek csoportjára a Magyar gyermekek éneke; Zoltán fiamnak; Zrínyi Ilona; Magyar vagyok!. Verseinek harmadik csoportját a gyermekeivel, az anyasággal, a szeretet kötelékével foglalkozó versei alkotják, így a Három rózsabimbó; Az én kis leányom; Bölcső mellett; Attila fiam. Ezeken felül írt még népdalok ritmusára, énekelhető műdalokat is. Verseiben egy érzékeny lélek tükrében megjelenő kegyetlen sors ölt lírai formát. A kötet összeállítója szerint Szendrey Júlia lírája a magyar irodalomtörténet el nem hanyagolható életműve. Raffay Andrea tanulmányai bemutatják a költőnő műfordításait, prózáját, nővédelmi gondolatait, utókora megítélését, illetve első gyermeke, Petőfi Zoltán életét. A kötet fontos irodalomtörténeti kiadvány. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]