ELŐSZÓ
I. AZ ANTIK HAGYOMÁNY
Mitológiáktól a filozófiákig
Hérodotosz
Thuküdiész
Polübiosz
Diodórusz
A rómaiak: Livius, Tacitus, és Plutarkhosz
II. A KÖZÉPKORI KERESZTÉNY TÖRTÉNETÍRÁS
A kereszténység születése
Euszebiosz
Szent Ágoston
Orosius   [>>>]

ELŐSZÓ
I. AZ ANTIK HAGYOMÁNY
Mitológiáktól a filozófiákig
Hérodotosz
Thuküdiész
Polübiosz
Diodórusz
A rómaiak: Livius, Tacitus, és Plutarkhosz
II. A KÖZÉPKORI KERESZTÉNY TÖRTÉNETÍRÁS
A kereszténység születése
Euszebiosz
Szent Ágoston
Orosius
Annalesek, geszták, krónikák és életrajzok
Averroizmus, skolasztika és tomizmus
III. ÚJRAKEZDÉS A KORA ÚJKORBAN
A renszánsz és a reformáció
Firencei "városztörténészek": Bruni, Machiavelli és Guicciardini
Froissart és Bodin
Forráskritika és erudíció
A 17. századi tudományos forradalom
Giambattista Vico
IV. A FELVILÁGOSODÁS ÉS A FRANCIA FORRADALOM KORA
A 18. század szellemi atmoszférája
Voltaire és Condorcet
Robertson és Gibbon
Herder és Hegel
V. A TÖRTÉNETÍRÁS INTÉZMÉNYESÜLÉSE ÉS IRÁNYZATAI A 19. SZÁZADBAN
Az evolúciós elmélet diadala és a szaktörténetírás kibontakozása
A romantika: Chateaubriand, Carlyle, Macaulay és Michelet
A historizmus: Humboldt, Ranke, Droysen, és Burckhardt
A pozitivizmus: Comte, Taine, Buckle, Spencer és Lampredht
A történelmi materializmus: Marx, Engelx, Sombart, Jaures és az oroszok
A régészet kezdetei
A tudományos történetírás és kihívói
Max Weber
VI. ÚJ UTAK KERESÉSE A 20-21. SZÁZADBAN
A fizika és a biológia forradalma
Szakosodás és interdiszciplinaritás
Ismeretelméleti dilemmák
Az Annales és szerkesztői: Febvre, Bloch és Branduel
Michael Foucault
A német történetírás metamorfózisai: Meineckétől Koselleckig és Wehlerig
A marxista történetírás keleti és nyugati változatai: Zsukov, Hill, Thompson és Hobsbawn
A szintetizálók és elméletalkotók: Spengler, Toynbee, Rostow és Wallerstein
A posztmodern és az "új történetírás"
Enciklopédiák és "nagy történetek"
Válogatott bibliográfia [<<<]

Több mint két évtizede foglalkoztatják Romsics Ignác történészt egyetemi tanárt a történeti gondolkodás kérdései. Ennek első látható jele a Mi a történelem? címmel 2002-ben, a Mindentudás Egyetemén tartott előadása volt, és ugyanabban az évben jelent meg a néhány tanítványával közösen készített   [>>>]

Több mint két évtizede foglalkoztatják Romsics Ignác történészt egyetemi tanárt a történeti gondolkodás kérdései. Ennek első látható jele a Mi a történelem? címmel 2002-ben, a Mindentudás Egyetemén tartott előadása volt, és ugyanabban az évben jelent meg a néhány tanítványával közösen készített Mítoszok, legendák, tévhitek a 20. századi magyar történelemről című kötet, melynek bevezető tanulmányát is ő írta. Ezeket követte egy forrásokkal és rövid életrajzokkal kiegészített tanulmánya (A történész mestersége), amely a Rubicon 2003/6. számában jelent meg, röviden összefoglalva a nyugati történeti gondolkodás történetét. Az ezt követő években elsősorban a magyar eszmetörténettel és történetírással foglalkozott, mely munka eredménye két tanulmánykötet (Múltról a mának; Történelem, történetírás, hagyomány), valamint a Clio bűvöletében című monográfia, mely rövidebben az európai hátteret is bemutatta. Legújabb kötetével a két évtizeddel korábban elkezdett tematikához kanyarodik vissza, a korábbiakat kiegészítve és kibővítve mindazzal, ami mostani tudása szerint elengedhetetlen a nyugati történeti gondolkodás megismeréséhez. A Hérodotosz óta eltelt mintegy kétezer-ötszáz év történeti gondolkodását hat szakaszra osztotta, bemutatva így az antik hagyományt, a középkori keresztény történetírást, az újrakezdést a kora újkorban, a felvilágosodás és a francia forradalom korát, a történetírás intézményesülését és irányzatait a 19. században, végül az új utak keresését a 20-21. században. A szerző ezen hat időszakot illetően mutatja be a fontosabb irányzatokat és klasszikusokat, azon történetírók, filozófusok, teológusok, történészek, közgazdászok, szociológusok és a bölcsészet egyéb művelőinek elgondolásait az emberiség történetének alapkérdéseiről és a történetírás természetéről, akik meghatározták vagy legalábbis érdemben befolyásolták a múltunkról való gondolkodást, beleértbe a történetírást is. A szöveget fekete-fehér fotók kísérik, a kötetet pedig válogatott bibliográfia és névmutató zárja. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]