A közéleti kérdések történelmi vetülete kapcsán is gyakran nyilatkozó, ismert és népszerű történész legújabb könyvében a huszadik századi magyar történelem egy egészen izgalmas és tragédiákkal fűszerezett, hatását tekintve pedig megkerülhetetlen epizódját nézte meg közelebbről. A második   [>>>]

A közéleti kérdések történelmi vetülete kapcsán is gyakran nyilatkozó, ismert és népszerű történész legújabb könyvében a huszadik századi magyar történelem egy egészen izgalmas és tragédiákkal fűszerezett, hatását tekintve pedig megkerülhetetlen epizódját nézte meg közelebbről. A második világháborút tárgyaló tanulmányok vagy összefoglaló igénnyel írt monográfiák általában a kiugrásra tett kísérleteket szokták számba venni, esetleg megvizsgálják, hogy a Horthy Miklós vezette ország miért maradt végig a nácik csatlósállama, még akkor is, amikor Románia már a szovjetek oldalán harcolt. Ungváry Krisztián a beugrást, vagyis a Magyar Királyság hadba lépését, az oda vezető utat vizsgálja. Könyve nyitó fejezetében felteszi a kérdést, hogy valóban nem volt alternatíva, valóban muszáj volt megtámadni a Szovjetuniót. Természetesen nem, de éppen a Horthy-rendszer szovjetellenesre hangolt politikája, valamint a románokkal szembeni rivalizálás, Hitler kegyeinek hajkurászása közelebb visz a valósághoz. A következőkben Ungváry a releváns forrásokat faggatva megnézi a Magyarország mozgásterét befolyásoló nagyhatalmi kontextust, Sztójay Döme és Bárdossy László politikáját, a német nyomásgyakorlás mítoszát, a területgyarapodás igényeit, a kassai bombázás misztikus ködbe burkolózó eseményét. A könyv végén a szerző következtetéseit olvashatjuk. A hiánypótló kiadvány az irodalomjegyzék, a levéltári források jegyzéke és a névmutató révén lesz teljes. Szakkönyvtárak anyaga, de történelemtanárok is haszonnal forgathatják. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva" [<<<]