A prágai születésű cseh író, újságíró és humorista, Jaroslav Hašek sokoldalú alkotó volt. Nálunk leginkább a Švejk, a derék katona című, posztumusz regényéről ismert, de írt elbeszéléseket, tárcákat, humoreszkeket is, amelyek jellegzetesen bohém, szatirikus és tekintélytagadó látásmódot tükröznek.   [>>>]

A prágai születésű cseh író, újságíró és humorista, Jaroslav Hašek sokoldalú alkotó volt. Nálunk leginkább a Švejk, a derék katona című, posztumusz regényéről ismert, de írt elbeszéléseket, tárcákat, humoreszkeket is, amelyek jellegzetesen bohém, szatirikus és tekintélytagadó látásmódot tükröznek. Ifjú éveiben, 1900 és 1905 között, mint frissen végzett kereskedelmi akadémista, majd bankhivatalnok rengeteget utazott szerte az Osztrák-Magyar Monarchiában, de Bajoroszágban és a Balkánon is. Többször járt a Felvidék területén, egyebek mellett Zsolnán, Turócszentmártonban, Liptószentmiklóson és Zólyomban, túrázott a Magas-Tátrában, bejárta Galíciát, hajózott továbbá a Dunán, járt Nyugat-Magyarországon, így például a Fertő-tónál, Nagykanizsán, Körmenden, a Mura-vidéken és a Balatonnál, volt a Tisza-vidéken, Erdélyben és Bulgáriában is. Ezekről az utazásairól szellemes novellák formájában számolt be, melyeket különböző lapokban jelentetett meg. A Typotex világirodalom sorozatban ezek az összegyűjtött elbeszélések kaptak helyet, most először magyar fordításban. A békebeli K. u. K. világ letűnt tájairól tudósítanak a karcolatok, úti emlékek és humoreszkek. Saját maga által átélt vagy másoktól hallott - gyakran persze alaposan kiszínezett - kalandok elevenednek meg a lapokon, ugyanakkor a szerző igyekezett bemutatni a bejárt vidékeket és görbe tükröt tartani a megismert népek szokásainak, viselkedésének. A szerző természetesen a magyarokat sem kímélte, több vitriolos vagy éppen komolyabb írás (A magyar tenger; A szenttornyai községi írnok; Leszka cigány, Szokás úr és Távol bíró esete; Versenyfutás; A Hegyalja lejtőin; Hó úr, avagy a székely idill) tűzi tollhegyre a magyarok viselt dolgait, valamint kritizálja a korabeli magyarosítást. A Néhány szó a turizmusról című kötetnyitó írásban a szerző az alpesi turizmust jellemzi általánosságban, valamint az Osztrák-Alpok különböző helyszíneit (Linz, Leoben, Innsbruck) is felsorakoztatja. Hašek kiválóan ábrázolja a tátrai turizmust és a gorálok természetét (Lassú utazás); rámutat a kalandvágyó turisták jellemhibáira (A távcsőaffér); bemutatja a festői szépségű szulyói sziklákat és az itteniek egyik furcsának vélt szokását (A hangyatojások); beszámol dunai hajóútjáról (Nikápolyból Ruszcsukba); krakkói letartóztatását és fogdaélményeit is feldolgozza (Csavargók között); máskor pedig a határátlépést tematizálja (Séta a határon át). A kiadványt a fordító, Száz Pál utószava és az írásokban előforduló, magyarul vagy korabeli formájukban használt, illetve fiktív földrajzi nevek magyarázatai kaptak helyet. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]