Az Attraktor Kiadó sorra jelentet meg magyarul olyan 19. századi útleírásokat, amelyek annak idején a korabeli Magyarországot, vagy annak egy területét mutatták be az érdeklődő külföldi olvasóknak. Több angolszáz útbeszámoló látott már napvilágot a sorozat keretében, így Julia Pardoe A magyarok   [>>>]

Az Attraktor Kiadó sorra jelentet meg magyarul olyan 19. századi útleírásokat, amelyek annak idején a korabeli Magyarországot, vagy annak egy területét mutatták be az érdeklődő külföldi olvasóknak. Több angolszáz útbeszámoló látott már napvilágot a sorozat keretében, így Julia Pardoe A magyarok városa című kétkötetes műve (201523079), mely az angol utazó, író és költőnő 1839-40-es utazásai alapján született vagy Arthur J. Patterson Utazás Erdélyben 1864 nyarán (201705102) című útleírása. Ezúttal egy még korábbi útibeszámoló jelenik meg magyarul, melynek szerzője Michael Joseph Quin. Az ír katolikus újságíró 1834-ben rövid ideig Párizsban tartózkodott, innen pedig Konstantinápolyba kellett mennie, de nem akart -a szokásos és igencsak fárasztó szárazföldi útvonalon, Bécs, Zimony és Belgrád érintésével- utazni. Főleg, miután értesült arról, hogy nem sokkal korábban indult egy gőzhajójárat, mely Pestről szállította a Dunán az utasokat egészen Konstantinápolyig. Így elutazott Pestre, majd ott gőzhajóra szállt, mely egy Cozier nevű angol kapitány vezényletével ereszkedett le a folyón. Az utazás benyomásai alapján írta meg aztán A steam voyage down the Danube című könyvét, amely először 1835-ben jelent meg Londonban, majd második, javított kiadásban még ugyanabban az évben, 1836-ban pedig a harmadik edíció is megjelent. Úgy tűnik, könyvsiker volt, amit az is mutat, hogy rövidesen francia és német fordításban is napvilágot látott. Az eredeti angol verzió két kötet, 640 oldalon. A címmel ellentétben a szerző az egész utazását leírta: az első kötetben a dunai hajóút tapasztalatait és a folyó torkolatától Konstantinápolyba vezető utat, a második kötetben pedig Török- és Görögországban tett utazásait, sőt a végén még egy rövid itáliai útibeszámolót is. Jelen kiadvány az első kötet fordítását tartalmazza, amely először Pest és Buda korabeli viszonyairól tájékoztatja a nagyérdeműt. Ezt követően bemutatja a Fekete-tengerig tartó útszakaszt, annak olyan állomásait, mint Tolna, Mohács, Újvidék, Karlóca, Zimony, Belgrád, Milanovác, Orsova, Kladovo és Vidin, na és persze azt, hogy milyen benyomást tettek rá a pihenőállomásokon megismert népek és saját utastársai is. A mű egyik érdekessége, hogy Quin egyik útitársa Széchenyi István volt, aki a Duna hajózhatóvá tétele miatt vett részt a hajóúton; többször beszélgettek egymással, az arisztokrata gróf sokat mesélt neki Magyarországról, sőt még Huszein vidini pasához is elkísérte Széchenyit. A kötetet a fordító, Grób László utószava és a német helynevek magyar megfelelőinek felsorolása zárja. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]