Budai Lotti miként a sorozat alcíme (Öt érzék) is utal rá olyan témákat szőtt érzelmes, fordulatos történeteibe, amelyek az ?érzékek hatalmát? mutatják be. A széria első darabja, A parfümkészítő az illatok bűvkörébe vonta az olvasót, míg második regényében (A festőművész Öt érzék Színek) a színek   [>>>]

Budai Lotti miként a sorozat alcíme (Öt érzék) is utal rá olyan témákat szőtt érzelmes, fordulatos történeteibe, amelyek az ?érzékek hatalmát? mutatják be. A széria első darabja, A parfümkészítő az illatok bűvkörébe vonta az olvasót, míg második regényében (A festőművész Öt érzék Színek) a színek világát keltette életre. Legújabb, ismét történelmi környezetben játszódó, harmadik kötetének témája a tapintás és a viaszszobrászat köré épül. Miként azt előzőleg is tette a művészetek és érzékek fókuszán túl, különböző történelmi eseményeket, spirituális témákat, filozófiai elmélkedéseket is beleszőtt regényébe. A 18. század végén, a francia forradalom idején játszódó történet megírása előtt a szerző ellátogatott a párizsi Conciergerie börtönbe, ahol a forradalom leghíresebbjei töltötték utolsó napjaikat. Nagy hatással volt rá ez a találkozás, és az ekkortájt alkotó Marie Grosholtz viaszszobrai, aki később Madame Tussaud (1761-1850) néven vált világhírűvé. A regénybeli Suzanne de Lormont alakját, aki az 1780-as években a francia főváros egyik leghíresebb viaszszobrásza volt, részben a nagy elődről mintázta. Az asszony jó megélhetést biztosított családjának szobrai eladása révén, ekként férjének és fiának mindent meg tudott adni, bár ezt a házastársa, Benolt nehezményezte, mivel így nem tekinthette magát a ház urának. Vetélytársa is volt Suzanne-nak, mert Marie Grosholtz sok borsot tört az orra alá. Amikor 1789. július 14-én a feldühödött párizsiak elfoglalták a Bastille-t, az asszony élete nagyon megváltozott. Ekkor kezébe vette sorsának irányítását, fellázadt férje elnyomása ellen és miután gyermekkori szerelme is felbukkant Párizsban, újra éledtek benne az egykori érzések. Kora bátor nőtársaival összefogva azért harcolt, hogy a nők nagyobb szerepet kapjanak a politikában. Mindez férjével és a jakobinusokkal is szembeállította Suzanne-t, akinek keze alatt, mindeközben formálódtak a forradalom alakjainak élethű viaszszobrai. Amikor fia, Jerome nevét Marie Antoinette királyné híres nyakékének ellopásával hozták összefüggésbe nem tudta, mit tegyen, hogy megmentse fiát a börtöntől. Párizsban eközben eluralkodott a terror, és a viaszszobrász hirtelen elveszítette látását, amelynek okára az orvosok sem találtak magyarázatot. Suzanne töretlen hittel és lendülettel továbbra is formázta szobrait, majd a reménytelenséggel szembeszállva az új világban, Amerikában kezdett új életet? Jól megírt, értékes történet, amely ajánlásra érdemes. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]