Anne Frank alakja naplójának köszönhetően világszerte ismert, mely a holokauszt történetének egyik legismertebb irodalmi lenyomata. A Frank család történetéről a második világháború óta több szakkönyv és dokumentumfilm is megjelent. Többen foglalkoztak már a Frank család segítőivel, így Otto Frank   [>>>]

Anne Frank alakja naplójának köszönhetően világszerte ismert, mely a holokauszt történetének egyik legismertebb irodalmi lenyomata. A Frank család történetéről a második világháború óta több szakkönyv és dokumentumfilm is megjelent. Többen foglalkoztak már a Frank család segítőivel, így Otto Frank kollégájával és barátjával, Jo Kleimannal, valamint két alkalmazottjával, Victor Kuglerrel és Miep Giesszel is. Ők hárman a történtek után számos interjút adtak, megírták az emlékirataikat, ám a negyedik, legfiatalabb segítőről szinte semmit nem lehetett tudni. Ő volt Elisabeth "Bep" Voskuijl (1919-1983), Anne Frank legközelebbi bizalmasa, aki Elli néven szerepel a naplóban. Bep életében soha nem mondta el a történetét, így arról sem beszélt, hogy milyen szerepe volt a történtekben. Jeroen de Bruyn flamand újságíró már gyerekkora óta aktívan foglalkozott a témával, és felkeltette az érdeklődését Bep személye, akiről ő sem tudott meg sokat, annak ellenére sem, hogy Bep apja, Johan Voskuijl volt az, aki a hátsó traktus bejáratát rejtő könyvespolcot készítette. Tizenöt évesen írt egy levelet Bep fiának, Joop van Wijk-Voskuijlnak, amely az Anne Frank Ház közvetítésével jutott el a férfihoz. A titokzatos segítő fia végül kötélnek állt, feleségével együtt meglátogatta a kamaszt antwerpeni otthonában, hogy megtudja, mit sikerült kiderítenie az anyjáról. A fiú lejátszott neki egy hangfelvételt egy interjúról, amelyet Bep a hetvenes évek végén Kanadában adott, amikor meglátogatta ott a betegeskedő Victor Kuglert, megtörve ezzel több évtizedes hallgatását, bár ebből az interjúból sem derült ki túl sok minden. Az interjú megtekintése után beszélgetni kezdtek Bepről, mindez pedig egy közös kutatáshoz vezetett, melynek során számos meglepő tényt fedeztek fel, s ezen kutatómunka eredménye az eredetileg 2015-ben megjelent Anne Frank és a hátsó traktus titka című kötet. A hátsó traktusban töltött 761 gyötrelmes nap történetével kapcsolatban így azt is megtudhatjuk, hogy Bepnek milyen szerepe volt a Frank család és a többi bujkáló védelmében, hogy a mindössze huszonhárom esztendős bátor nő hogyan vetette bele magát Amszterdam feketepiacába, hogy élelmiszert és gyógyszert szerezzen olyan emberek számára, akik hivatalosan nem is léteztek, és mindezt a német katonák és holland kémek orra előtt. Megtudhatjuk, hogy Bep és Anne barátsága hogyan mélyült el, ugyanakkor arról is olvashatunk, hogy Bep nővérét, Nelly-t miért törölték ki a közzétett naplóból. A nő ugyanis egyike volt az árulóknak, akik a nácikkal együttműködve lebuktatták a bujkálókat és segítőiket. Bep az Anne elvesztése miatti fájdalmon túl ezért is próbálta eltemetni emlékeit, soha nem tudta ugyanis túltenni magát azon, hogy a hátsó traktusban élőket saját hús-vére árulta el. A kötet fókuszában tehát a zsidó áldozatok és a náci üldözők közé szorult emberek állnak, valamint azok az erkölcsi kétértelműségek és nehéz döntések, amelyekkel a Voskuijlokhoz hasonló hétköznapi családok szembesültek, ahol a kollaboránsok és az ellenállók gyakran egy fedél alatt éltek. A kötetet fekete-fehér képmelléklet zárja. [<<<]