Az írónő a tőle megszokott olvasmányos stílusban, műve epikumát disztingváltan és harmonikusan megjelenítő modorban kalauzolja el olvasóját a 19. század úri világába, jelesül a sajátos társadalmi életéről nevezetes Balatonfüredre. Trilógiája (Az Anna-bál szerelmesei, A szabadság szerelmesei)   [>>>]

Az írónő a tőle megszokott olvasmányos stílusban, műve epikumát disztingváltan és harmonikusan megjelenítő modorban kalauzolja el olvasóját a 19. század úri világába, jelesül a sajátos társadalmi életéről nevezetes Balatonfüredre. Trilógiája (Az Anna-bál szerelmesei, A szabadság szerelmesei) harmadik kötetének cselekménye a szabadságharc leverését követő időben, 1855 nyarán kezdődik. E részben a regényeket összefogó szereplő, Györöky Ilka immár nagymama, aki nem tudja, nem is akarja feledni a haza vesztének emlékét. Minden fájdalmas emlék ellenére Balatonfüred a már ekkor országos hírű Anna-bálra készül, a sétányokon nyüzsögnek a nyaralók, a magukat savanyúvízzel kúrálók, a helybeliek és a messziről jöttek, a lovagokra váró lányok és a hódítani szándékozó fiatalemberek. Mindenki a bál előkészületeinek a lázában ég; köztük van Ilka 18 éves, még nőtlen fia, Péter, akinek nagyon tetszik a magyar származású, de magát osztráknak tartó Adél. Kapcsolatuknak nem kedveznek az idők, hiszen a magyarságban kiolthatatlan ellenszenv él az osztrákokkal szemben, ez az averzió vet árnyékot Péter és Adél kapcsolatára. A fiú magyar hazafi módján érez, ám fülig szerelmes; Adél rátarti osztrák, aki szerint Bécsben még a fagylalt is jobb, mint Füreden, meg az emberek is egészen mások. Péter nem akarja, hogy gyöngéd kapcsolatukba betüremkedjen a politika, az ellenséges múlt, ám a közhangulatot nem befolyásolhatja. Kérdés, hogy kettejük szerelme felül tud-e kerekedni a múlt árnyaitól befolyásolt közhangulaton. Fábián Janka történelmi időbe helyezett romantikus szerelmi történetében megjelenik a fürdőváros fénykora kezdetének időszaka, föltűnik a műben Jókai Mór és felesége, Laborfalvi Róza, valamint a megtört lelkű költő, Vörösmarty Mihály. A bál forgatagában ott sürgölődik a folyton kellemetlenkedő szélhámos Bizay Mihály, aki levakarhatatlanul rátapad kiszemelt áldozatára. A regény finoman ábrázolt cselekményét belengi a szabadságharc elbukása miatti hazafias melankólia, az elkeseredés, az osztrákokkal szembeni érzett ellenszenv. De jelen van a fiatalság életöröme, a társasági élet kelleme, a balatoni táj szépsége, a pannon derű szelleme, majd a kiegyezést követő esztendők bizakodó légköre is. A kötet tartalmas kikapcsolódást ígér a nőolvasóknak. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]