Cím: |
Apám üzent
| Alcím: |
regény
| Szerző: |
Grecsó Krisztián (1976) |
Szerz. közl: |
Grecsó Krisztián
| Kiadás: |
Bp. : Magvető, 2024 |
Eto: |
894.511-31Grecsó
Táblázat |
Kód |
Magyarázat |
ETO jelzet:
894.511-31Grecsó
|
Fő |
894.511-31 |
magyar irodalom, regény ; regény, magyar irodalom ; magyar regény
|
Név |
|
Grecsó
|
| Cutter: |
G 62
| ISBN: |
978-963-14-4491-9
| Oldal: |
575, [7] p.
| Megj.: |
Regény
| UKazon: |
202426172
| Kivonat: |
A múlt megismerése a családi legendáriumok felfejtésével, a korábbi generációk ködbe vesző tetteinek felkutatásával kezdődik. S noha Nádas Péter úgy zárta Egy családregény vége című korszakos regényét, hogy "Nem, utalva ezzel a családtörténetek folytathatatlanságára, a huszadik századi traumák
[>>>]
A múlt megismerése a családi legendáriumok felfejtésével, a korábbi generációk ködbe vesző tetteinek felkutatásával kezdődik. S noha Nádas Péter úgy zárta Egy családregény vége című korszakos regényét, hogy "Nem, utalva ezzel a családtörténetek folytathatatlanságára, a huszadik századi traumák narratívákat és hagyományokat megszakító és felőrlő szörnyűségeire, a népszerű író, Grecsó Krisztián mégis arra vállalkozott, hogy több mint hatszáz oldalon keresztül megismertesse olvasóit a regény főszereplője (Erik) családtörténetével. Abban a pillanatban, ahogy a szerző leírja, hogy "én, esetleg egy másik tulajdonnévvel felruházott hősének életét, Grecsó esetében közte és Erik között a megfeleltetés vajmi kevés hermeneutikai veszéllyel jár. A jelenből kiindulva, retrospektív módon tárulnak fel a korábbi generációk tragédiái, mert bizony a 19. század közepétől indított családtörténetben jobbára szenvedésről, nélkülözésről, a "bakák átkos sorsának továbbörökítéséről olvashatunk. Erik, miután apja belehalt az évtizedekig húzódó alkoholizmusba, már meglett férfiként úgy érzi, Ignác kapcsolatba szeretne vele lépni a túlvilágról. A közvetett jelekben, utalásokban, váratlan élethelyezetekben feltűnő apai szellemkéz a múltba lendíti vissza hősünk. A regény narratívája ezt a múlt eseményeiben való megmerítkezést viszi színre. A plasztikus módon ábrázolt falusi nyomorból kiviláglik a dédapa, II. Ignác élete, majd az olasz fronton bekövetkezett halála. Megismerhetjük az erőszakos ember családját, a századforduló falusi életét, ahogy a fia, Grecsó Márton esetében is, aki a második világháború után kerül keletre, több mint négy évig fogolytáborba. A legtöbb szó mégis az apáról, III. Ignácról esik. Az elbeszélő az ő alakját, a Kádár-korszak hetvenes és nyolcvanas éveit szeretné minél jobban megérteni, mely mögött mély empátia munkál. Erik abban bízik, hogy apja egyfajta kulcsként szolgál majd saját életéhez is, megértheti, miért érzi magát úgy, ahogy, miért lett úrrá rajta majdnem a halálos kór, majd a mindennapokat belepő depresszió árnya. A sűrű regényszöveg kellő odafigyelést igényel. Az idősíkok között bátran ugráló narrátor bízik olvasói kitartó, fókuszált figyelmében. Az élvezetes olvasmányt kézbe véve sokan találnak majd hasonlóságot a Grecsó családdal megesettekkel, ezzel a hamisítatlan magyar gesztával. A regény széles körben ajánlható, a kortárs próza kiemelkedő műveinek egyike. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]
|
|
|