Gárdonyi Géza korai, 1888-ban megjelent műve romantikus vonásokat mutató, szerelmi témájú, erkölcsi tanulságokat hordozó, lélektani kisregény. Címszereplője fiatal szerzetes, aki idős rendtársával, Benedekkel a Mátra erdőit járva gyógyfüveket gyűjt. Egy alkalommal találkoznak a környék   [>>>]

Gárdonyi Géza korai, 1888-ban megjelent műve romantikus vonásokat mutató, szerelmi témájú, erkölcsi tanulságokat hordozó, lélektani kisregény. Címszereplője fiatal szerzetes, aki idős rendtársával, Benedekkel a Mátra erdőit járva gyógyfüveket gyűjt. Egy alkalommal találkoznak a környék várúrnőjével, az arrafelé lovagló gyönyörű grófnővel, aki azonnal kacérkodni kezd a fiatal szerzetessel. Cyprián visszavonulva cellájába, bűnbánatot gyakorol, el akarván távoztatni magától a kísértést. Benedek, a bölcs öreg szerzetes is óvja a nő csábításától. Aztán újra találkoznak az erdőben, akkor már elcsavarja a fiatalember fejét, éjszakai találkozásra hívja az erdőbe. Cyprián szinte az eszét vesztve kiszökik a kolostorból, találkozik az asszonnyal, aki magával viszi várkastélya titkos szobájába, rózsaszín kárpittal burkolt budoárjába. Innét már nincs visszaút Cyprián számára. Az asszonnyal Párizsba utaznak, a fiatalemberből frivol életű úr lesz, nagy kártyás, aki végül egy párbajban halálos sebet kap. Gárdonyi Géza kisregénye – romantikus vonásai ellenére – modern, többjelentéses lélektani dráma, amely az eszme, a hit és a világi örömök, meg az egoizmus ütközéséről szól. De szól a női csalfaságról is, hiszen a grófnő kezdetben csak fölényeskedve kacérkodik, játékosan évődik Cypriánnal, később talán igazi szerelmet érez iránta, ám Párizsban elhagyja a fiatalembert annak egyik kártyapartnere kedvéért. A mű első fele a Mátra vadregényes erdeiben és a kolostorban játszódik, az Isten teremtette gyönyörű természetben és az elvonultság, az imádság házában; a második része az illatos budoárban és párizsi szalonokban, a mondén élet, a züllés helyszínein. Két világ kerül szembe egymással Cyprián életében, és a vég nem lehet kétséges, a főhős bukása. A fiatal szerzetes azelőtt másokért élt, gyógynövényekkel és szavakkal gyógyított, ám a grófnő önzően magáénak akart, rávéve, hogy szakítson mindazzal, ami azelőtt szent volt számára, hogy aztán eltaszítsa magától. A legmeglepőbb fordulatra, egy nagy titokra Cyprián halála után derül fény. A lendületes cselekményű, feszes szerkezetű kisregényhez az író dédunokája írt utószót. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]