Az alapvetően mezőgazdasági jellegű, szőlőtermő balatoni táj a 20. század elején kezdett idegenforgalmi célponttá válni; a szocializmus korszakában pedig 1956 után történtek jelentős fejlesztések, olyanok, amelyek a mai napig meghatározzák a térség infrastruktúráját, arculatát. Rehák Géza, a
[>>>]
Az alapvetően mezőgazdasági jellegű, szőlőtermő balatoni táj a 20. század elején kezdett idegenforgalmi célponttá válni; a szocializmus korszakában pedig 1956 után történtek jelentős fejlesztések, olyanok, amelyek a mai napig meghatározzák a térség infrastruktúráját, arculatát. Rehák Géza, a Kádár-korszak kutatója a könyvében az 1956 utáni két évtized Balatonjának soknézőpontú képét rajzolja meg. „Nekem a Balaton a riviéra kezdetű sláger a 60-as években azt sugallta, hogy nem kell külföldre utazni, a riviéra élménye nálunk is megtalálható, és a tóparti nyaralás minden dolgozó számára elérhető. A szerző hat fejezet sorában írja le a Kádár-korszak első két évtizedének Balatonját. Az első, bevezető fejezet a 19. század utolsó harmadától az 1956-ig terjedő szűk évszázad Balaton-képét vázolja föl, azt a folyamatot, ahogyan a mezőgazdasági jellegű vidéket, a szórványosan épült magánüdülők táját elkezdték állami beruházásokkal fejleszteni, például megalakult a Magyar Királyi Balatoni Intéző Bizottság. A második fejezetben ad képet az idegenforgalom és a szocialista politika összefüggéséről, rámutatva, hogy a hatalom egyszerre remélt politikai és anyagi hasznot a tóparti turizmustól. A magyar belpolitika a szociálturizmus tömegessé tételével az életszínvonal- emelés céljának megvalósulását szolgálta, de a szocialista országokból érkező tömegek fogadásának diplomáciai haszna is volt. A harmadik fejezet a Kádár-korszak turizmusfejlesztésének tablóképét rajzolja föl a szállodaépítésektől az üzletszerű turizmus koncepciójának kialakulásáig. A szerző számba veszi az üdülőfejlesztések szempontjait, az üdülőépítészet jellemzőit; szól a keménykezű Veszprém megyei párttitkár, Pap János személyéről, a tó körüli ipari létesítményekről (vegyipar, papír- és hajógyártás). És arról, hogy a magyar értelmiség és írótársadalom, valamint a politikai elit mennyire kedvelte a Balatont. A bibliográfiával záródó kötet az államszocialista rendszer 1956-1976 közötti Balaton-koncepciójának teljességigényű képét adja. Rehák Géza könyve Veszprém, Somogy és Zala vármegyékben helyismereti szempontból jelentős műnek minősül. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]