Cím: |
Napfénykór
| Szerző: |
Boström Knausg?rd, Linda (1972) |
Közrem.: |
Papolczy Péter ([ford.]) |
Szerz. közl: |
Linda Boström Knausgard ; [ford. Papolczy Péter]
| Kiadás: |
[Budapest] : Jaffa, cop. 2025 |
Eto: |
839.7-31=945.11
Táblázat |
Kód |
Magyarázat |
ETO jelzet:
839.7-31=945.11
|
Fő |
839.7-31 |
svéd irodalom, regény ; regény, svéd irodalom ; svéd regény
|
Nyelvi |
=945.11 |
magyar nyelven
|
| Eredeti cím: |
Oktoberbarn (magyar)
| Cutter: |
B 83
| ISBN: |
978-963-687-055-3
| Nyelv: |
magyar
| Oldal: |
206 p.
| Kivonat: |
Döbbenetes erejű, érzelmileg letaglózó regény a Napfénykór, amelynek svéd írója már előző két könyveiben is a lélek legsötétebb bugyrait járva írta meg azt a lélekállapotot, amikor a psziché átveszi a hatalmat a test, az élet fölött és úgy tűnik ebből a fájdalmas csapdából nincs menekvés. Linda
[>>>]
Döbbenetes erejű, érzelmileg letaglózó regény a Napfénykór, amelynek svéd írója már előző két könyveiben is a lélek legsötétebb bugyrait járva írta meg azt a lélekállapotot, amikor a psziché átveszi a hatalmat a test, az élet fölött és úgy tűnik ebből a fájdalmas csapdából nincs menekvés. Linda Boström Knausgard súlyos depresszióban szenvedett, 2013 és 2017 között a családtagok, akarata ellenére bevitték a pszichiátriai osztályra, remélve, hogy a gyógyszerek, a hozzáértő orvosi kezelés enyhülést hoz majd szerettük számára. Az író időnként gyárnak nevezi ezt a nagyüzemet, ahol a pszichés betegeket számos terápiának alávetve remélnek javulást betegek és hozzátartozóik egyaránt. Az író a korábban elektrosokk terápiának nevezett ECT-kezelést kapja, amelynek módja elterjedt, de sok kutató ellenzi ezt a kezelést, mert a gyógymódnak súlyos mellékhatásai vannak. A beteget elektromos árammal sokkolják, amely egyfajta epilepsziás rohamot vált ki, ennek hatására azonban a kezelt emlékei eltűnnek. Ezt történt Knausgarddal is, aki szélmalomharcba kezdett a pszichiátriai kezelés embertelennek tűnő módja ellen. Kétségbeesetten próbálja előásni emlékezetéből a gyermekkor, a fiatalság, a házasság, a szülői lét és a válás emlékképeit. Ezeket szikráztatja fel időnként, mígnem az emlékek lassan a végleges feledés homályában vesznek el. Megrendítő sorokban ír az elektrosokk terápiáról, a pszichiátria rideg intézményi életéről, az ápolókkal való kapcsolatokról, az őrület és a családi kötelezettségek kiegyensúlyozásáról. A kezelések azonban nem a várt eredményt hozzák, mert a psziché gyógyulása helyett emlékeinek eltűnésével kell szembesülnie. Egyetlen menekülés útvonalat az írás jelent számára, de vajon mi történik akkor, ha az író, aki képzelete és a múltjának darabkáiból szőtt emlékeiből alkot, végleg elveszti emlékeit? A mélyen emberi történet egyszerre dühödt szembenézés a pszichiátria világával és kétségbeesett emlékezés az életbenmaradás érdekében, miközben újabb részleteket tudhatunk meg az alkotó magánéletéből, a gyermekkor mellett a hirtelen világszerte ismert íróvá vált asszony házasságáról és válásának történetéről, a mentális betegséggel való hosszú küzdelmes Canossájáról. A téma sokakat érzékenyen érinthet, erre mindenképpen fel kell hívni az olvasók figyelmét. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]
|
|
|