Eleanor Shearer brit írónő ezzel a regényével mutatkozik be a hazai olvasóközönség előtt. A karibi bevándorlók unokája, Oxfordban tanult, a kötet végén olvasható vallomásában leírja, mindig nagyon érdekelte, honnan erednek gyökerei. Egyetemi tanulmányai során számos interjút készített a Karib   [>>>]

Eleanor Shearer brit írónő ezzel a regényével mutatkozik be a hazai olvasóközönség előtt. A karibi bevándorlók unokája, Oxfordban tanult, a kötet végén olvasható vallomásában leírja, mindig nagyon érdekelte, honnan erednek gyökerei. Egyetemi tanulmányai során számos interjút készített a Karib térség lakóival, történészeivel, ekként az igényes szépirodalmi eszközökkel megformált regényének témája nem tekinthető fikciónak, még ha szereplőinek némelyike kitalált személy is, a történelmi háttér, amelyet erős színekkel kelt életre, valóságos. A regény 1834-ben a barbadosi ültetvényen élő rabszolga, Rachel életével kezdődik. Az asszony még a rabszolgaságot eltörlő törvény után hat évvel is a gazdájának dolgozik. A férfi egy napon közli munkásaival, hogy „szabadok, de azt is hozzáteszi, „nem hagyhatják el az ültetvényt. Rachel azonban megszökik. Vajon milyen életet tudnak kialakítani maguknak az „új világrendben a rabszolgák? Az asszony szeme előtt egyetlen cél lebeg, számára a szabadság azt jelenti, hogy újra találkozhat gyermekeivel, akiket elvettek tőle és eladtak a Karib szigetvilágban. Útja Barbados gyarmati városaiba viszi, Brit Guyana erdőibe, és a Karib-tengeren át Trinidadba. A gyermekeit kereső anyában olyan erős a vágy, hogy bármit megtette azért, hogy fellelje övéit, de vajon sikerülhet ez neki egy olyan világban, ahol ellenségek veszik körül? Rachel átutazik Antiguán, hogy megtalálja, Maryt, lányának a szabadság egyet jelent azzal, hogy követi édesanyját a Karib-tengeren, hogy együtt leljenek rá fiútestvérére, Thomas Augustusra, aki a brit Guyana erdőiben található maroon közösségben él. Végül másik lánya, Cherry Jane is megölelheti édesanyját, majd amikor megtudja, hogy egyik fivére Michan meghalt megsiratja testvérét, de nem akar az édesanyjával tartani. Harmadik lánya, Mercy hasonlít a leginkább Rachelre, ő is ültetvényen dolgozott és átélte mindazt a brutalitást, amelyet az édesanyja, és megpróbál élni a szabadság lehetőségével. A regény megrendítő történet az anyai szeretet mindent felülíró érzéséről, erejéről, miközben olyan történelmi eseményeket is élethűen ír le a szerző, mint az 1823-as Demerara-lázadás, amelynek során több mint 10 ezer rabszolga próbálta kiszabadítani magát a ma Guyana részét képező brit gyarmaton. Lenyűgöző az a mód, ahogyan az író végigvezeti főhősnőjét öntudatra ébredésének útján, miközben bemutatja a karibi térségben élő rabszolgák közös sorsát, hagyományait, szabadságvágyát, végül pedig az őslakos közösségek és az afrikai rabszolgák és leszármazottjaik közötti kapcsolatot tárja fel. Megrendítő pillanatok szövik át a regényt, amelyek a szereplők lelkének mélységes sebezhetőségét tárják fel. Régóta dédelgetett remények, rég elhagyott álmok válnak valóra, de, hogy milyen áron, azt Rachel küzdelmesen nehéz sorsa példázza. Értékes, szép regény, amelyet érdemes ajánlani. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]