Újabb történelmi regénnyel jelentkezett Cs. Szabó Sándor, ám jelen esetben az honfoglalás és az államalapítás idejét magunk mögött hagyva fél évezreddel később járunk. A regény ugyanis nem a dicsőséges nándorfehérvári diadalt (1456), hanem a második nándorfehérvári csatát (1521) állítja a   [>>>]

Újabb történelmi regénnyel jelentkezett Cs. Szabó Sándor, ám jelen esetben az honfoglalás és az államalapítás idejét magunk mögött hagyva fél évezreddel később járunk. A regény ugyanis nem a dicsőséges nándorfehérvári diadalt (1456), hanem a második nándorfehérvári csatát (1521) állítja a középpontba. Ekkor esett el ugyanis a Magyar Királyságot oltalmazó erősség. A történelemkönyvek nem vagy alig tesznek erről a viadalról említést, a nagy vesztes csaták és ostromok is inkább Szigetvár (1566) vagy Buda (1526, 1541) nevét örökítették meg, pedig a Duna partján álló erőd hétszáz védője hatvanhat napig tartott ki a húszezer főt számláló szultáni sereggel szemben. A regény részletekbe menően ismerteti a korabeli állapotokat: a Mátyás halálát követő három évtized romlását, a királyi hatalom gyengülésének okait, valamint az egymással torzsalkodó főurak vitáit. A regény nagyobb részt mégis az egymásnak feszülő seregeket, a vitézül helytálló, halálig kitartó magyar és szerb katonák, valamint asszonyaik hősies kitartását viszi színre. Árulók és hűséges katonák, realisták és fanatikusok, az ostrom során már nem volt helye színlelésnek, mindenkiről kiderül, hogy valójában milyen ember Az ostrom és a magyar történelem későbbi alakulása mindenki előtt ismert, aki tanult történelmet, viszont hogy mi vezetett idáig, már talán kevesebben. A jól megírt, gördülékenyen olvasható regény élénk csatái, példaértékű emberi alakjai, valamint ismeretterjesztő szándéka miatt ajánlható széles körben olvasásra. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]