Bár a kötet a Szolnok regénye alcímet viseli, valójában a várostörténet huszonegy fejezetének novellisztikus földolgozása, a 11. század közepétől az 1980-as évekig terjedő történeti korszakok és epizódok epikus ábrázolata. A legkorábbi, 1046-ban játszódó Ki viszi át az ispánt? című novella a   [>>>]

Bár a kötet a Szolnok regénye alcímet viseli, valójában a várostörténet huszonegy fejezetének novellisztikus földolgozása, a 11. század közepétől az 1980-as évekig terjedő történeti korszakok és epizódok epikus ábrázolata. A legkorábbi, 1046-ban játszódó Ki viszi át az ispánt? című novella a Szolnok nevű ispán halálának története. Az István király halálát követő idők zűrzavarában, a trónviszályok és pogánylázadások korszakában a budai Kelenhegy lábánál található dunai révnél a saját keresztfia ölte meg az ispánt, mert rettegett a pogányoktól. A gyilkosság történetét körbe lengi a nagypolitika, ebben az esetben a velencei dózse-családból származó Orseolo Péter király és az ugyancsak velencei születésű Gellért püspök ellentéte. Az író szerint a püspök szinte kihívta maga ellen a halált, mintegy készülve a vértanúságra. A Pelikánhoz címzett szolnoki fogadóban játszódik Az asszony, aki nem szokott aludn;, az író a fogadósné alakja köré szövi a középkor köznapjait megjelenítő történetét. A Megtalálták az elásott sajkákat című novella a török hódoltság idején játszódik, amikor Kara Ahmed nagyvezír seregei megjelentek Szolnok alatt. A Mama, kérlek, meséld hőse az a Verseghy Ferenc, aki a Martinovits-összeesküvés résztvevőjeként és a Marseillaise fordítójaként súlyos várfogságot szenvedett el. A hely szelleme ugyancsak egy fogadó históriája, a Zöldfa nevűé, amely arról volt hírhedt, hogy éjszakánként nem csak a nádi farkasok ólálkodtak körülötte, hanem a lidércek és boszorkányok is. A Vigyázz, ha jön a vonat! 1847-be kalauzol vissza, a Pest-Szolnok vasútvonal átadásának évébe. A Két vagy három kupica snapsz az 1849 tavaszi szolnoki csata honvédeinek és Damjanich János hősiességének epikus eposza. A Nitroglicerin a város 1944. június eleji pusztító bombázásának napjait idézi meg. A Miért rosszak a magyar cigaretták? című novellában a szerző az 1980-as évekből pillant vissza 1956 novemberének első napjaira, azt a kérdést feszegetve, hogy a hatalomba a Szovjetunióból visszatérő Kádár János megfordult-e Szolnokon. Benedek Szabolcs történeti ihletésű elbeszélései nem históriai példázatok, nem is történelmi eseményeket szemléltető tantörténetek, hanem igazi, vérbeli, történeti ihletésű novellák. A kötet amellett, hogy kitűnő olvasmány, Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében helyismereti értékkel bíró kiadvány. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]