Bánszegi Katalin nyolcadik útikönyve is közelebb áll egy kultúrtörténeti leíráshoz, mint egy hagyományos bedekkerhez - ezt jelzi az alcím is: Látnivalók, történelem, kultúra. A KSH könyvtárának egykori dolgozója töretlen kedvvel keresi fel a számunkra egzotikusnak számító, javarészt távoli   [>>>]

Bánszegi Katalin nyolcadik útikönyve is közelebb áll egy kultúrtörténeti leíráshoz, mint egy hagyományos bedekkerhez - ezt jelzi az alcím is: Látnivalók, történelem, kultúra. A KSH könyvtárának egykori dolgozója töretlen kedvvel keresi fel a számunkra egzotikusnak számító, javarészt távoli országokat (Törökország, Üzbegisztán, Ciprus, Libanon, Szudán, Algéria). Pakisztáni útjával kicsit visszatér a kezdetekhez: Barangolás India keleti végein és Bhutánban) ám ezúttal India nyugati szomszédjában barangol igazán nyitott szemmel, kíváncsian a turisztikai csodákra. Aki már járt Indiában, az megtapasztalhatta, hogy a szubkontinens szétválásának megvannak az árnyoldalai. A politikai és a vallási kérdések a közös történelmi múlt ellenére is India, Pakisztán és Banglades (Kelet-Pakisztán) széthúzását eredményezték. A szerző városonként, turisztikai helyszínenként tagolt fejezeteiben megmutatja, hogy az évezredek kultúráját a hétköznapokban őrző, ápoló kezek milyen értékessé teszik Pakisztánt, ahol a UNESCO világörökségi helyszínei ötvözik a hindu, a muzulmán és a törzsi kultúrát. Ahol egyedülálló irodalmi műveket és semmihez sem hasonlíthatóan csodás mauzóleumokat hagytak maguk után a szúfi szentek. Ahol a modern kor minden vívmánya biztosítja a gondtalan kényelmet az odalátogatók számára, ugyanakkor időutazást lehet tenni Mohendzsodáro és Harappa évezredeibe, valamint meg lehet csodálni Chaukhandi és más temetkezési helyek síremlékeinek csipkeszerű, faragott falait. Azután el lehet mélyedni Allah hívei és Mohamed próféta követői nyomában Iszlámábád óriás mecsetének az üzenetében. De megismerkedhetünk az ókori Selyemút nyomán emelt óriáserődökkel, amelyek egyedülálló füzért alkotnak az Indus folyó mentén és betekintést nyerhetünk Bahawalpur maharadzsáinak életébe is. Megtudhatjuk továbbá, hogyan oktattak a világ egyik első egyetemén, Takszilában. Magyarként pedig találkozhatunk Kőrösi Csoma Sándor és Stein Aurél emlékével, valamint megcsodálhatjuk Lahorban Schöfft Ágoston monstre festményét abban a galériában, amely a szikh Bamba hercegnő tulajdonában állt. Az ő társalkodónője volt a neves magyar tudós, Baktay Ervin nővére, aki egyben édesanyja volt a Budapesten született Amrita Sérgil festőnőnek. Mint korábbi műveiben, Bánszegi Katalin ezúttal is közbeiktat helyszínek közötti átvezető fejezeteket, visszatérően Úton címmel. Az ajánlott irodalom jegyzékével záruló, fekete-fehér és színes fotóval gazdagon illusztrált kötet élvezetes olvasmányt kínál. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]