Frída Ísberg A jelölés című regénye az Európa Kiadó gondozásában látott napvilágot. A regényben a lakosság éppen népszavazás előtt áll, ahol az empátiateszt bevezetéséről lehet véleményt nyilvánítani. Az izlandi történet a nem túl távoli jövőben játszódik, és négy központi szereplő eltérő   [>>>]

Frída Ísberg A jelölés című regénye az Európa Kiadó gondozásában látott napvilágot. A regényben a lakosság éppen népszavazás előtt áll, ahol az empátiateszt bevezetéséről lehet véleményt nyilvánítani. Az izlandi történet a nem túl távoli jövőben játszódik, és négy központi szereplő eltérő látószögéből elmesélt elbeszélésben bontakozik ki. Reykjavíkban különösen megosztotta az állampolgárokat a teszt, mely az antiszociális viselkedés kimutatását hivatott mérni. Ennek eredménye tükrében pedig jelöltekre és jelöletlenekre osztják a szavazókat. Akik elvállalják a teszt kitöltését, azok jelöltté válhatnak, ezáltal kiváltságokra tehetnek szert, ám a dolog árnyoldala, hogy a személyi jogok ebben az esetben sérülhetnek. A regényben az ország kétharmada - így a politikusok és a közalkalmazottak is - átestek a teszten, és a publikus nyilvántartás részévé váltak. A további állampolgárok a jelöletlenek táborát erősítik, és egyre több ajtó csukódik be számukra. A későbbiekben az is felmerül, hogy a teszt kitöltése a jövőben kötelező legyen-e. A sürgető etikai dilemmát Vetur - lévén pszichológus - a lélektan felől értelmezi, míg Óli az üzleti szempontokat tartja szem előtt. A polifon szólamokból morális kérdések és személyes traumák bontakoznak ki, ezáltal az eseményeket több szempontból és több értékrend felől olvashatjuk. A regény elsősorban az északi irodalom rajongóinak ajánlható."www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]