Elie Wiesel az egyik legismertebb holokauszt-túlélő, világhírű író, emberi jogi harcos volt. Magyarul most először jelent meg egy kötetben az Éjszaka trilógiája, amelyet a holocaustirodalom klasszikus műveként tart számon az irodalomtörténet. Szerzője, fáradhatatlan emberi jogokért küzdő munkájának   [>>>]

Elie Wiesel az egyik legismertebb holokauszt-túlélő, világhírű író, emberi jogi harcos volt. Magyarul most először jelent meg egy kötetben az Éjszaka trilógiája, amelyet a holocaustirodalom klasszikus műveként tart számon az irodalomtörténet. Szerzője, fáradhatatlan emberi jogokért küzdő munkájának és ennek a kötetének is köszönhetően 1986-ban megkapta a Nobel-békedíjat. Wiesel 1928-ban az erdélyi Máramarosszigeten született, ahonnan 1944-ben családjával együtt Auschwitzba deportálták. Az író tizenöt éves volt, amikor három nővérével és szüleivel együtt Auschwitz-Birkenauba került, amely koncentrációs táborként és megsemmisítő táborként is működött. Megérkezésük után szinte azonnal, édesanyját, Sárát és húgát, Cippórát gázkamrába küldték, és meggyilkolták. Két nővére, Beatrix és Hilda kényszermunkát végzett a táborban, Wieselre és apjára, Slomóra szintén kényszermunka várt. Mindketten Auschwitz III-as táborába kerültek, ahol egy gumigyárban dolgoztatták őket. Apjával együtt később átszállították Buchenwaldba, ahol Slomó életét vesztette. A trilógia első kötetében (Az éjszaka) az író a koncentrációs táborok mindennapjait írja le döbbenetes erővel, kegyetlen őszinteséggel olvasói elé tárva személyes tapasztalatait. Wiesel gyötrelmes képekben jeleníti meg, milyen szörnyűséges mentális és fizikai fájdalmakat kellett átélnie rabtársaival együtt, miközben a táborban uralkodó brutális viszonyok, megfosztották őket minden emberségüktől. A második rész (A hajnal) tartalmaz ugyan önéletrajzi elemeket, de a szövegek többsége fikció, szerzőjük azt mutatja be, hogy a háború után a zsidóság, hogyan folytatott Palesztinában harcot azért, hogy önálló államot teremtsenek meg. Filozofikus, erkölcsi értékeket felmutató kérdések során keresztül monitorozza, hogy az elszenvedett borzalmakért szabad-e elégtételt venni a független állam megalakításáért küzdő zsidóságnak. A záró kötet (A nappal) a túlélők máig érő traumáit veszi górcső alá. Azt tanulmányozza, el lehet-e felejteni mindazt, az emberiség ellen elkövetett gyilkos borzalmakat, amelyek az utódok életét is meghatározzák, de szereplői érthető okokból képtelenek megbirkózni egykori traumáikkal? A második világháborút követően Wiesel újságíróként dolgozott, számos könyvet írt, egyetemeken tanított, emberjogi aktivistaként tevékenykedett, fáradhatatlanul dolgozott azon, hogy a világ emlékezzen a holokausztra, az emberek tanuljanak belőle. A regényt harminc nyelvre lefordították, több millió kiadást ért már meg, örökérvényű gondolatait a legszelesebb körben érdemes ajánlani. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]